Forrás: NOL

Cigány kárpótlás és nyomozás

Munkatársainktól, 2004. augusztus 13. 00:00

Több gyanúsított ellen folyik nyomozás a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságon roma kárpótlásokkal kapcsolatos visszaélések ügyében – közölte Csuti-Kovács Krisztina, a főkapitányság sajtóreferense tudósítónkkal. Elmondta: egy gyanúsított előzetes letartóztatásban van, kettő ellen elfogatóparancsot adtak ki. Az eljárást ez évben állampolgári bejelentés alapján indították el. A nyomozás során azt vizsgálják, hogy azok, akik benyújtották kérelmüket az Osztrák Megbékélési Alaphoz, jogosultak voltak-e kárpótlásra, vagy csalás útján jutottak a pénzhez. A vizsgálat megállapította, hogy voltak, akik ügyintézés címén a kárpótoltaktól vettek át pénzt jogosulatlanul. Az ügyben csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt folyik nyomozás.

Horváth Attila, a győri roma kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese az MTI érdeklődésére elmondta: az önkormányzat a kérelmezőknek segítséget nyújtott az igénylés kitöltésében. Hozzávetőleg 200-an fordultak hozzájuk. A kérelmeket az önkormányzat pecsétje tette hivatalossá. A kuratórium 600 ezer forinttól 1,8 millió forintig különböző összegeket ítélt meg. De hogy hányan kaptak pénzt Győr megyében, arról nem tudott nyilatkozni.

Szita Szabolcs történész lapunknak elmondta, hogy az eddigi kutatások szerint néhány százra tehető azoknak a romáknak a száma, akiket a második világháború idején Ausztriába hurcoltak kényszermunkára. A cigányokat Nyugat-Magyarországról vitték el, ehhez képest a történész úgy tudja, az Alföldről is szép számmal érkeztek kárpótlási kérelmek. Hírlik, hogy némelyik faluban többen igényeltek jóvátételt, mint ahány roma él a településen. Előfordult, hogy a kérelmező az egykori kényszermunka helyszínéül nem létező osztrák községet jelölt meg.

Minden jel szerint súlyos visszaélések történtek – hangsúlyozta Szita Szabolcs, nem véletlen, hogy tucatnyi rendőrkapitányságon folyik nyomozás a roma kárpótlással kapcsolatban. Valószínűnek tartja, hogy a kárpótlásként megítélt pénz jelentős részét egy vagy több jól szervezett bűnszövetkezet ‘nyúlta le’. Arról, hogy kik állhatnak a visszaélések hátterében, a történész nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, csak annyit mondott: ‘olyan emberek, akik a tűz közelében, az információk birtokában vannak’.

Az osztrákok mintegy 2-3 milliárd forintot osztanak szét – jegyezte meg Szita Szabolcs. Hozzátette: a német és a svájci kárpótlás során is lehetett találkozni valótlanságokat tartalmazó beadványokkal, de akkor eredményesebben sikerült kiszűrni a gyanús jelentkezőket. Az igényléseket továbbító Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány és az Osztrák Megbékélési Alap, úgy tűnik, túlságosan jóhiszemű volt – vélekedett Szita.

Április végén az Országgyűlés is vizsgálóbizottságot hozott létre annak feltárására, milyen jogsértések fordultak elő a roma áldozatok kárpótlásában. Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő, a bizottság társelnöke korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy feltételezhetően némelyik szervezet begyűjtötte idős romák adatait, azzal hitegetve őket, hogy eljár érdekükben. A parlamenti bizottság szeptemberben kezdi az érdemi munkát.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©