Forrás: NOL

Románia kilencmilliárd eurójába kerül az uniónak

Füzes Oszkár, 2004. augusztus 9. 00:00

2007. január 1-jétől válhat az Európai Unió tagjává Bulgária és Románia, egy vagy két esztendővel később Horvátország, 2014 körül Törökország, utána pedig az úgynevezett Nyugat-Balkán. Közben (ha netán akar) bármikor beléphet Norvégia és Svájc (de egyelőre nem akarnak).

Ezzel véget is érne ‘Európa újraegyesítése’, mert Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova belátható időn belül nem esélyes uniós tagságra, a távolabbi vidékek (Kaukázus, Közel-Kelet, Észak-Afrika) országai eleve csak az úgynevezett jószomszédsági gyűrűbe aspirálnak. Ez azt jelentené, hogy például szabad kereskedelmük és sok más egyezményük lehetne az EU-val, de nem vennének részt az unió belső programjaiban. E pozícióra egyelőre Oroszország, Ukrajna és Grúzia esélyes (az utóbbi kettő majd egyszer tag is szeretne lenni). Időnként sajátos ötletként fölmerül Izrael és a majdani Arab-Palesztina tagsága, vagy Marokkó belépése, ezeket Brüsszelben egyelőre nem veszik komolyan.

Annál is kevésbé, mert két sürgősebb bővítési kérdés van napirenden. Decemberig el kell dönteni, hogy negyvenegy évnyi várakoztatás után Törökország elkezdheti-e a tényleges csatlakozási tárgyalásokat. Ha igen, akkor nincs visszaút: Ankara előbb vagy utóbb, de bekerül. Ám ezt több mostani EU-tagállam nem helyesli, még tízéves távlatban sem.

Románia felvételével viszont ‘alapvetően’ mindenki egyetért, bár sokak szerint Bukarest igazából nem lesz unióérett 2006 végére. Néhány jogállami és politikai hiányosságnál is nagyobb probléma, hogy a román gazdaság még papíron sem igazán teljesíti a feltételeket. Ezzel együtt Brüsszelben úgy vélik, hogy Románia kihagyhatatlan a következő bővítési körből. Szófiában viszont attól tartanak, hogy Bulgária kénytelen lesz ‘bevárni’ Bukarestet, és emiatt csak 2008-ban vagy 2009-ben, akkor már Horvátországgal hármasban lesz az új tagfelvétel. Magyarország minden eszközzel támogatja és ösztönzi Románia 2007-es, és Horvátország lehető leghamarabbi bekerülését.

Bukaresti számítások szerint egyébként az ország 2009-ig tisztán mintegy kilencmilliárd euró uniós pénzhez juthat (ennek kétharmadát föl is használja – remélik). Délkeleti szomszédunk az agrárium, az infrastruktúra és a környezetvédelem fölzárkózására a következő tizenöt évben hatvanmilliárd eurót költene uniós fejlesztési pénzből. Ehhez már ‘csak’ az államháztartás alapos reformjára, a korrupció visszaszorítására, a piacgazdasági intézmények tényleges létrehozására és az államigazgatás drasztikus modernizálására van szükség – ismeri el önkritikusan több román EU-tanulmány.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©