Forrás: NOL

Sapiro bácsi ex librisei

Peredi Ágnes, 2004. augusztus 7. 00:00

Joseph Sapiro gyűjteménye 140 ezer darabot számlálKép: Népszabadság – Peredi Ágnes

Sapiro bácsi elbűvölő ember. Még ma, 84 évesen is szálfatermetű, bár némileg megroppantotta a vállait. De ahogy körbevezetett birodalmában, és mutatta tenyérnyi kincseit, csupa ragyogás volt a szeme. Pedig társalgásunk nem volt egyszerű: Sapiro bácsi a jiddis, a német, a litván és az orosz nyelv szavait váltogatva magyarázta az ex libris mibenlétét és sajátos szerepét a zsidó könyvművészetben.

Sapiro bácsit, helyesebben Joseph Sapirót véletlenül ismertem meg. Már ha véletlennek lehet mondani, hogy kíváncsi voltam, Vilniusban, a litván fővárosban – amely híres volt az egykori zsidó kultúráról, könyvnyomtatásról és hírhedt a pogromokról és a tömegirtásról -, vajon találok-e bármi nyomot ezekről a történelmi tényekről.

Mászkáltam Vilnius utcáin, csodáltam a frissen festett régi épületeket, a felújított barokk templomokat, az esti világosságot, az ásatásokat, a XIII. századi királyi palota feltárási munkáit, és egyszer csak ott találtam magam a vilniusi állami zsidómúzeum kapujában. Ezt a házat is nemrég tatarozták. Kívülről. Belül még ráférne egy kis javítgatás.

Egyetlen látogató voltam. Egy hölgy körbevezetett. Megmutatta a képeket az ország egykori ötszáz zsinagógájáról és fából épült imaházáról, amelyek közül ma már csak kettő működik. A többi üres, már ami megmaradt azután, hogy a 240 ezer litván zsidó közül alig néhányan élték túl a háborút. Ma négyezren élnek Litvániában.

A hölgy miután mindent elmagyarázott, azt kérdezte, nem érdekel-e Sapiro úr magángyűjteménye. Már hogyne érdekelt volna. És akkor elvezetett egy kopottas folyosón. Nagyobbacska tanteremfélébe érkeztünk. És ott állt maga Sapiro úr. Kicsit hajlott háttal, nyájas mosollyal, hogy megmutassa a váratlan jövevénynek egyedülálló exlibris-gyűjteményét.

A terem falain és a tárlókban szinte minden tenyérnyi helyet elfoglaltak az apró miniatúrák. A pici metszetek, amelyeket a könyvtulajdonosoknak készítettek a kor kiváló képzőművészei, hogy ezzel jelöljék meg könyvtáruk darabjait. Sapiro bácsi maga is készített ex libriseket. És büszke rá, hogy övé a világ legnagyobb ilyen tárgyú gyűjteménye. 140 ezer darab. Köztük van két eredeti Dürer-metszet is. És a régi vilniusi könyvnyomtatás számos különlegessége. Meg a Sapiro család tiszteletre méltó ősei, több rabbi és talmudmásoló tudós férfiú.

Egy kisebb szobácskában néhány régi fotó, a papáról, aki tiszt volt az első világháborúban, és Joseph Sapiróról, aki a papához méltón ugyancsak sok kitüntetést kapott a második világháborúban. Szám szerint 28-at. Azon a napon kicsit nehezen vette a levegőt. A szívére mutatott: Herz not gut. Vojna. Ennél több magyarázat nem is kellett.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.