Forrás: Magyar HírlapVácegres nem akarja ismét felvenni a Zsidó nevet

A rendszerváltozás óta tizenöt település nevét változtatták meg Magyarországon, a módosítások közül kilenc esetben „helyesírási hibát” javítottak.

Az év elejétől ki kellett cserélni a településjelző táblát az addigi Baranyahidvégen (sic!). A változás talán sokaknak fel sem tűnt, mert mindössze egy ékezet lett hosszabb. A látogató így ma már hivatalosan is Baranyahídvégre érkezik. Hasonló „helyesírási hibát” javítottak január 1-jétől Búcsúszentlászlón, Szabadhídvégen és Fűzvölgyön is. Magyarországon 1990 óta összesen tizenöt település neve változott meg, kilenc esetben ékezetek miatt. Korábban több esetben a politika miatt volt szükség a név megváltoztatására.

A legismertebb ezek közül az egykori Tiszaszederkényből lett Leninváros, amelyet 1991-ben kereszteltek Tiszaújvárossá. Más esetben a kívülálló alig-alig hinné, hogy a politika játszott szerepet a név meg-, illetve visszaváltoztatásában. A Zala megyei Pátró és Rádó község 1991-ben kapta vissza Nemes- előtagját. Ezt az akkor reakciós származásra utaló szócskát ugyanis az ötvenes évek elején törölték a névtáblákról.

Különösen érdekes a mai Vácegres helyzete. A falut ugyanis a XIII. századtól a második világháborúig Zsidónak hívták. Ennek semmi köze a bibliai néphez, a falu az ősi Sidó nemzetség után kapta nevét. Ezt a második világháború idején is pontosan tudták, ám az antisztemitizmusáról ismert (és 1946-ban háborús bűnök miatt kivégzett) Endre László alispán még 1943-ban elérte, hogy Vácegresre kereszteljék át a falut.

„Eddig nem merült fel, hogy visszaállítsuk a régi nevet” – mondta kérdésünkre Szántovszki Kálmán, Vácegres polgármestere. A kilencszáz lelkes falu idősebb lakóinak hivatalos irataiban ma is az szerepel, hogy Zsidón születtek, a név(vissza)változtatás a polgármester szerint ismét sok okmány módosításával járna.

„Ha egy község azt kéri, hogy eredeti nevét kapja vissza, azt minden esetben támogatjuk” – mondta kérdésünkre Pokoly Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban működő földrajzinév bizottság munkatársa. Mielőtt a névváltoztatás ügyében a Belügyminisztériumhoz fordulnak és népszavazást tartanak, a helyi önkormányzat javaslatát mindig ez a nyelvészekből, térképészekből, közigazgatási szakemberekből álló testület véleményezi. Az elbírálás során főként nyelvészeti szempontokat mérlegelnek.

Az elmúlt években előfordult, hogy a bizottság nem támogatott egy-egy új helységnévre vonatkozó javaslatot. Az egyik ilyen a Tokodtól 1997-ben sikertelenül elválni akaró Tokodüveggyár volt.

„A bizottság nem tartotta elfogadhatónak, hogy egy üzem bármilyen formában megjelenjen egy földrajzi névben” – idézte fel Földi Ervin térképész, a bizottság nemrégiben nyugdíjba vonult vezetője.

Földi Ervin említett egy másik esetet is. Korábban Szentbékkála is módosítani akart Szent Benedekre, így akart csatlakozni az ilyen nevű európai települések közösségéhez. A bizottság azonban úgy látta: semmi sem indokolja a régies név megváltoztatását, a „szentbék” ugyanis a Szent Benedek régies formáját rejti, s abba nem kell mást belemagyarázni.

Joób Sándor

©