Forrás: Magyar HírlapMásként ítélik meg az antiszemitizmust

A magyar zsidók sokkal több kijelentést tartanak antiszemitának, mint a társadalom többi tagja – derült ki egy szociológiai kutatásból. Ha egy társadalomban nincs egyetértés abban, mi minősül antiszemitizmusnak, akkor ott a zsidóellenesség problémát, akár komoly veszélyt is jelent.

Az antiszemitizmus egy társadalomra komoly veszélyt jelent, ha zsidók és a nem zsidók között nincs egyetértés abban, mi is az antiszemitizmus. Magyarországon ebben nincs egyetértés – állítja Kovács András szociológus, aki 2015 interjú alapján végzett kutatást a magyarországi zsidóságról. A zsidóság több kijelentést tart antiszemitának, mint a társadalom többi tagja

Ön szerint antiszemita-e, aki&

&számon tartja, hogy környezetében kik a zsidók

Nem antiszemita: a zsidók 65 százaléka, a nem zsidók 66 százaléka szerint

&aki szerint a zsidóknak felismerhetô sajátos tulajdonságai vannak

Nem antiszemita: a zsidók 65 százaléka, a nem zsidók 70 százaléka szerint

&nem lépne házasságra zsidóval

Antiszemita: a zsidók 66 százaléka, a nem zsidók 52 százaléka szerint

&aki szerint a magyar zsidók érdekei különböznek a nem zsidókétól

Antiszemita: a zsidók 67 százaléka;

nem antiszemita a nem zsidók 50 százaléka szerint

&aki szerint a zsidók nem képesek beilleszkedni a társadalomba

Antiszemita: a zsidók 76 százaléka;

nem antiszemita: a nem zsidók 38 százaléka szerint

&aki szerint a zsidókkal szemben sem követtek el nagyobb bűnöket, mint a kommunizmus áldozataival szemben

Antiszemita: a zsidók 80 százaléka; a nem zsidók 51 százaléka, illetve a budapesti tanult lakosság 62 százaléka szerint

&aki szerint a zsidók ellenségesek a keresztény hittel szemben

Antiszemita: a zsidók 77 százaléka;

nem antiszemita a nem zsidók 39 százaléka szerint.A magyar zsidók egyharmada úgy érzi, nincs jelentős antiszemitizmus az országban, a másik egyharmad szerint erős a zsidóellenesség, a következő harmad pedig közepesnek ítéli a zsidókkal szemben táplált előítéletességet. A nem zsidó lakosság ezzel ellentétben sokkal kisebb intenzitásúnak véli a diszkriminációt. Az antiszemitizmusra való érzékenység összefüggésben állt a zsidó megkérdezettek identitásával. A mai zsidók tíz százaléka érzi úgy, hogy antiszemitizmussal átitatott környezetben él. Ôk általában idősebbek, budapestiek, iskolázottak, a zsidó hagyományokat nem tartják, MSZMP-tagok voltak.

A válaszadók leginkább a politikában, a médiában, az utcai feliratokban figyelték meg az antiszemitizmust, személyes diszkriminációról senki sem számolt be. A munkahelyen, lakóhelyen 25 százalékuk számolt be zsidóellenes megnyilvánulásokról. A MIÉP híveit egyöntetűen antiszemitának tartották. A konzervatív politikusokat és a konzervatív sajtót a megkérdezettek fele kisebb-nagyobb fokú antiszemitizmussal vádolta, míg ötödük határozott zsidóellenességgel. A zsidóellenesség erősödését tízszer annyian mondták, mint ahányan annak csökkenését. Az előítéletesség a társadalom többi tagja szerint nem növekedett ilyen mértékben. A magyar zsidóknak csupán négy százaléka lát komoly esélyt arra, hogy az elkövetkező tíz évben “zsidóüldözés” legyen az országban.

A zsidóság többsége (85 százalék) úgy véli, törvényben kellene szankcionálni az antiszemita nézetek terjesztését. A liberális álláspont szerint a szélsőséges nézeteket sem lehet korlátozni. Korábbi kutatásokból kiderült, a zsidók inkább vallanak liberális nézeteket, de úgy tűnik, a gyűlöletbeszéd kérdésében eltér az álláspontjuk. Igaz, hogy a korlátozással a nem zsidó lakosság is hasonló arányban értett egyet.

Nagy V. Rita

©

Comments are closed.