Forrás: Magyar HírlapAz életmentők emlékezete

A kiállítás bejárta Európa több városát, miközben anyaga egyre bôvült – fotó: Hegedűs MártaBudapest a vészkorszak idején a diplomáciai mentőakciók európai központjává vált. Az életmentő diplomatákról szól a tegnap megnyitott kiállítás a Külügyminisztériumban.

Kockára tették karrierjüket, de az életük is veszélyben forgott azoknak a diplomatáknak, akiknek az emlékére tegnap kiállítás nyílt Budapesten, a Külügyminisztérium aulájában. Különböző országok és nemzetközi szervezetek képviselői a második világháborús vészkorszak idején üldözött zsidók tízezreit mentették meg nevükre kiállított dokumentumok segítségével, vagy úgy, hogy rejtegették őket. Az életet mentő vízumok című kiállítást először az Egyesült Államokban rendezte meg a Simon Wiesenthal központ, majd az egyre gazdagodó gyűjteményt Európa számos városában is bemutatták.

A budapesti kiállítást tegnap Kovács László nyitotta meg. A külügyminiszter rámutatott: a kormány azzal is kifejezi tiszteletét az életmentők iránt, hogy minden törvényes eszközzel fellép az antiszemitizmus ellen.

A kiállítás anyagának összegyűjtésében és megszerkesztésében jelentős szerepet játszott Hirschi Ágnes, Carl Lutz svájci diplomata nevelt lánya, aki tegnap, részben magyarul mondott emlékezésében felidézte: 1944-ben és 1945 elején Budapest volt a diplomáciai mentőakciók központja Európában. Százezer potenciális áldozatot sikerült megóvni a deportálástól vagy a kivégzéstől a magyar fővárosban. Olyanok vettek részt ebben a munkában – mint a svéd Raoul Wallenberg, a svájci Carl Lutz, az olasz Giorgio Perlasca vagy Angelo Rotta pápai nuncius -, akik sokszor feletteseik akarata ellenére, csak a lelkiismeretükre hallgatva álltak az üldözöttek mellé. A kiállítás – amely összesen 140 diplomata tevékenységét mutatja be – még egy hétig tekinthető meg.

NO

©