Forrás: NOLA Nukleáris Fegyverek Betiltásáért Folyó Harc Világnapja
Munkatársunktól, 2004. augusztus 4. 14:38
Augusztus 6-án Hirosima atombombázásának évfordulójára emlékezik a világ a Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára.
Hirosimára az amerikaiak 1945. augusztus 6-án dobtak le urántöltetű atombombát. A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé a 350 ezer lakosú városban. Az áldozatok számát illetően csak becslések léteznek: a hirosimai emlékművön 61 443 név szerepel, 70 ezren súlyosan megsebesültek, a sugárfertőzések okozta egészségkárosodás pedig a mai napig szedi áldozatait. A már történelminek is nevezhető atomkort e dátumtól számítják. (A második amerikai atombomba Nagaszakira hullott 1945. augusztus 9-én.)
Az Egyesült Államok 1947-ben megkezdte a nukleáris technológia ellenőrzésére hivatott nemzetközi program szervezését, miközben a Szovjetunió is birtokába jutott az atomtitoknak, s 1949. augusztus 29-én kísérleti atomrobbantást hajtott végre. A hidegháború éveiben atombombát fejlesztett ki Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, később India, majd Pakisztán is. (Az atomhatalmak közé kell sorolni Izraelt is. Indiához és Pakisztánhoz hasonlóan Izrael sem írta alá az ENSZ atomsorompó-szerződését.) Egyes hírszerzési adatok szerint Észak-Korea és Irán is atomfegyver kifejlesztésén dolgozik, előbbinek már talán van is néhány.
1957. július 29-én 18 ENSZ-tagállam, köztük Magyarország megalapította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), amelynek a sugárzó anyagok és azok feldolgozásának ellenőrzése, az atomenergia katonai célra történő felhasználásának megakadályozása a feladata. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó szerződéssel kapcsolatos tárgyalások évekig folytak, és 1968. július 1-jén három atomhatalom, az Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió és Nagy-Britannia, melyek egyben a szerződés letéteményesei lettek – 59 másik, atomfegyverrel nem rendelkező országgal együtt – aláírta az Atomsorompó Szerződést, amely 1970. március 5-én lépett hatályba. A további két atomhatalom – Franciaország és Kína – csak jóval később, 1992-ben csatlakozott. A szerződés betartását a NAÜ ellenőrzi. 1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó Atomcsend (CTBT) szerződést, amelyet Magyarország az elsők között írt alá. A szerződés szervezete (CTBTO) jelenleg is az ellenőrzés rendszerének kiépítésén fáradozik. 2000 májusában az öt nukleáris nagyhatalom nyilatkozatban erősítette meg azt az eltökéltségét, hogy erőfeszítéseket tesz a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésére.
Újabban reális veszélynek tartják, hogy terrorista szervezetek tesznek szert atomfegyverre. Létrehozni atombombát persze nem lennének képesek, de egyesek szerint a volt Szovjetunióból kikerült úgynevezett bőröndbombák máris terroristák birtokában lehetnek.
(forrás: MTI)
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
