Forrás: Magyar HírlapA közgyűlés is lebontatná a falat

Izrael tovább építi a ciszjordániai biztonsági kerítést annak ellenére, hogy az ENSZ-közgyűlés – a várakozásoknak megfelelően – határozatban követelte annak lebontását. Az Európai Unió 25 tagállama megszavazta a határozatot, erős kétségeket ébresztve ezzel Izraelben, hogy képes-e konstruktívan hozzájárulni a békefolyamat előmozdításához.

Bárhogy szavaztak is az ENSZ tagállamai, a fal tegnap is épült tovább – forrás: ReutersA hágai Nemzetközi Bíróság június végi döntése után nyilvánvaló volt, hogy az ENSZ-közgyűlés határozatban ítéli majd el a ciszjordániai biztonsági kerítést, és követeli annak lebontását. A határozatot kedden hajnalban nagy többséggel – 150-6 arányban, tíz tartózkodás mellett – el is fogadta a testület. A dokumentumot megszavazta az Európai Unió 25 tagállama is, miután az utolsó pillanatban sikerült finomítani a szövegen. A Deutsche Welle internetes honlapja szerint az EU nyomására a határozatba az került be, hogy a közgyűlés „elismeri” a hágai döntést, ahelyett, hogy „elfogadná” azt. Az átdolgozott szöveg emellett elítél mindenféle terrorcselekményt, és felszólítja Izraelt, valamint a palesztinokat: teljesítsék a nemzetközi béketervben megfogalmazott kötelezettségeiket.

A palesztinok történelmi lépésnek nevezték a dokumentumot. „Ez a legfontosabb határozat, amelyet a közgyűlés 1947, a 181-es számú határozat óta hozott” – utalt Nasszer al-Kidva, palesztin ENSZ-megfigyelő Palesztina megosztására a zsidó és a palesztin állam között. Izrael viszont élesen elítélte a döntést. „Hála istennek Izrael és a zsidó nép sorsáról nem ebben a teremben döntenek” – idézte a Haarec internetes kiadása Dan Gillerman izraeli ENSZ-nagykövetet.

Izraelt különösen az EU magatartása háborította fel. Az izraeli külügyminisztériumba tegnap be is kérették az EU, Nagy-Britannia és Hollandia nagykövetét, akikkel Joav Biran, a tárca főigazgatója közölte: a határozat megszavazása kétségeket támaszt azt illetően, képes-e az EU konstruktívan hozzájárulni a közel-keleti békefolyamat előmozdításához.

Izrael szerint különösen Franciaország játszott ártalmas szerepet, hogy – Gillerman szavai szerint – „palesztin barátai érdekében meggyőzze a többi európai államot a határozat megszavazásának szükségességéről”. A Haarec úgy tudja, hogy Párizs mellett Svédország volt az, amelyik a keményebb szövegváltozat megszavazására is kész volt, míg Nagy-Britannia és Olaszország harcolt elsősorban a változtatások kieszközléséért. Ôket támogatta Dánia, Magyarország és Csehország is, értesült a lap New York-i tudósítója.

Izrael és az ENSZ – konfliktusok évtizedei

Az ENSZ-közgyűlés legutóbbi határozata csak egy epizód a világszervezet és Izrael viharos történetében. A zsidó államot ENSZ-határozatra hozták létre 1947-ben, azóta azonban, mint a kronológiából is kiderül, sok a feszültség a kétoldalú kapcsolatokban.

1972: Kurt Waldheimet megválasztják az ENSZ főtitkárának. Izrael ezt a világszervezet szégyenének nevezi, mert Waldheim a második világháború idején a náci párt tagja volt, és részt vett a zsidók haláltáborokba hurcolásában.

1974: Jasszer Arafatot, az Izrael megsemmisítésére felesküdött Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetőjét hatalmas ovációval fogadják az ENSZ-közgyűlésen.

1975: a közgyűlés határozata rasszizmusnak minősíti a cionizmust. Az ország akkori ENSZ-nagykövete, Hájim Herzog a pódiumon szaggatja szét a dokumentumot.

2001: újabb válság robban ki Izrael és az ENSZ között, amikor kiderül, hogy a világszervezet libanoni békefenntartói eltitkolták, hogy egy olyan videofelvétel van a birtokukban, amelyen a Hezbollah gerillái által 2000-ben elrabolt három izraeli katona szerepel, ráadásul vérnyomaikat megtalálták egy ellopott ENSZ-autón és a békefenntartók több felszerelésén is.

2002: Izrael leállítja az összes magas szintű találkozót az ENSZ közel-keleti megbízottjával, Terje Roed-Larsonnal, aki élesen bírálta a hadsereg akcióját a dzseníni menekülttáborban. Később egy ENSZ-vizsgálat alaptalannak találja azokat a palesztin vádakat, amelyek szerint Izrael tömegmészárlást rendezett a táborban, az izraeli hadsereget azonban vétkesnek ítéli az emberi jogok megsértésében.

2003: a közgyűlés 18 határozatban ítéli el Izraelt az emberi jogok megsértése miatt – miközben mindössze négyet hoz más országok vonatkozásában. Izrael szerint ez ékes bizonyítéka annak, hogy a palesztinbarát arab és muszlim államok nyomják át az Izrael-ellenes döntéseket a közgyűlésen. Az Egyesült Államok, Izrael legszorosabb szövetségese gyakran megvétózza a zsidó államot bíráló határozattervezeteket a Biztonsági Tanácsban.

2004 február: a közgyűlés felkéri a hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy véleményezze a ciszjordániai biztonsági kerítés építését.

MH-összeállítás

©