Forrás: NOL

Izrael nem kaphat adatokat

K. Cs., 2004. július 21. 00:00

Jogszerűen nem küldhetők ki hazánkból Izraelbe a Wiesenthal Központ által szervezett nácivadász-akció adatai – közölte lapunkkal Péterfalvi Attila.

Az adatvédelmi ombudsman szerint személyes adatot csak akkor lehet külföldre továbbítani, ha az érintettek hozzájárulnak, ha törvény rendelkezik erről vagy nemzetközi szerződés teszi mindezt lehetővé.

Beer Iván, az Utolsó Esély Akció magyarországi koordinátora, a Magyarországi Holokauszt Emlékalapítvány elnöke azonban elmondta, hogy egyenesen Jeruzsálembe küldi ki a hozzá befutott értesüléseket. Szerinte ezek pusztán ‘civil információk’.

Mint lapunk a múlt héten beszámolt róla, a neves nácivadászról elnevezett intézmény hazánkban is szeretné felkutatni a még élő háborús bűnösöket. Ha valaki használható információkkal, illetve dokumentumokkal szolgál, akár tízezer eurót is kaphat.

– Eddig négy-öt ember jelentkezett Budapestről, vidékről egyaránt – tájékoztatott Beer Iván. A központ munkatársai eddig egy bejelentést vizsgáltak ki. Egy dunántúli faluban élő idős asszony levélben számolt be arról, hogy 1944-ben két nyilas három zsidó munkaszolgálatost gyilkolt meg. Az asszony úgy tudja, az egyik nyilas a mai napig él, megalapozott információk hiányában azonban a központ nem foglalkozik az üggyel. A jelenleg egy ház kertjében nyugvó három holttestet viszont hamarosan tisztességes körülmények között eltemetik.

A korábbi adatvédelmi biztosnak, Majtényi Lászlónak is gondot okozott, hogy a társadalmilag indokolt, de a hatályos adatvédelmi jog szerint nem engedélyezett adatkezelést miként lehet megoldani. A náci korszak zsidóüldözéseivel kapcsolatos, személyes adatokat tartalmazó iratok mikrofilmre vételéről és a jeruzsálemi Jad Vasem archívumba továbbításáról kiadott ajánlásában Majtényi megállapította: az adatok kiadása és külföldre továbbítása mellett szól az intézmény célja, jelesül a múlt részletes feltárásával megakadályozni az emberi jogok legsúlyosabb sérelmeinek megismétlődését. Majtényi akkor azt ajánlotta, a zsidóüldözéssel kapcsolatos iratanyag külföldre továbbítását kétoldalú nemzetközi szerződésben kellene szabályozni. Ennek ki kellene terjednie az érintettek jogainak érvényesíthetőségére és az adatfelhasználás ellenőrizhetőségére.