Forrás: NOL

Kondor Katalinnak, a Magyar Rádió elnökének

Győri László, 2004. július 13. 00:00

Tisztelt Elnök Asszony, Kedves Kati! Kényszerűségből a sajtó nyilvánossága előtt fordulok Hozzád, mivel hasonló témájú korábbi, személyes leveleim nyilvánvalóan nem érték el céljukat.

A Vasárnapi Újság július 4-i adásában hangzott el Szentmihályi Szabó Péter Nihilon című jegyzete. Ennek egyik mondata: “És akkor még nem is szóltam a magyarság régi álmának beteljesüléséről, Imre Kertész Nobel-díjáról és a Holokauszt Múzeum átadásáról.” Nyilván kifogásolható, hogy az ominózus mondatot szövegkörnyezetéből kiragadva idézem, végtére is a mondat elválaszthatatlan mindattól, ami előtte és utána elhangzik. Az ironikus hangvételű írásban később a szerző a helikopterek és a házrombolások emlegetésével egyértelművé teszi, amit Kertész Imre vezeték- és keresztnevének fordított sorrendjével meg a Holokauszt Múzeum megnyitásáról elejtett megjegyzésével pedzett: Izrael állam mai politikáját hozza összefüggésbe Kertész Imre magyar író származásával és hatszázezer magyar zsidó mártír emlékével.

A kontextushoz hozzátartozik, hogy Szentmihályi Szabó Péter – a Vasárnapi Újság másik állandó jegyzetírójával, Döbrentei Kornéllal egyetemben – Kertész Imre Nobel-díjának kapcsán a Magyar Televízió azóta megszüntetett +1 című műsorában már részletesen kifejtette azon véleményét, hogy bár az életművet nem ismeri, abból egy sort sem olvasott, nehezményezi a svéd akadémia döntését, mivel Kertész nem magyar, hanem zsidó.

Természetesen megértem Szentmihályi Szabó indulatait, nem lehet könynyű, sőt, megkockáztatom: frusztráló élmény lehet Szentmihályi Szabó Péternek lenni. És egy percig sem kívánom kétségbe vonni senkinek – így Szentmihályi Szabó Péternek sem – azt a jogát, hogy bármilyen nézetet valljon. Az antiszemita nézetek hangoztatásának számos legitim formája és adekvát helye létezhet. Minden további nélkül el tudom képzelni Szentmihályi Szabó Pétert egy viaszosvászonnal borított konyhaasztalnál, baráti körben zsidózni.

Azzal viszont vitatkoznék, hogy egy közszolgálati rádióműsorban van-e helye ilyen vélemények hangoztatásának. Bizonyára akad majd, aki megmagyarázza, a szövegben szó sem esik mindarról, amit némelyek kihallani vélnek belőle, hiszen egyetlen “zs” betűvel kezdődő szó sincs benne, az a rossz, aki rosszra gondol.

Tisztelt Elnök Asszony, Kedves Kati!

Elnökséged alatt a Magyar Rádió számos műsorának durvult el, vált szélsőségessé a hangvétele. Hadd emlékeztesselek arra a levélre, amelyet 2001. április 19-én küldtem Neked. Akkor még a Kossuth adó főszerkesztője voltál. Levelemben a 2001. április 15-i – a Vasárnapi Újságban elhangzott – Döbrentei Kornél-jegyzet műsorvezetői felvezetését kifogásoltam. A műsorvezető ezt mondta: “Radnóti Miklós – származásától független – hazaszeretetét, elkötelezettségét a kor, amelyben élt, nem viszonozta.” Levelemben azt kérdeztem Tőled, miként kell értenem a “származásától független” kitételt. Olvasatom szerint ugyanis ez úgy értendő, hogy bár zsidónak született, mégis szerette a hazáját. Levelemben felhívtam a figyelmed, hogy Radnóti Miklós – aki szabad választásából katolikus hitre tért – olyan katolikus, magyar költő volt, aki egy rasszista törvény miatt zsidónak minősült, és zsidóként kellett meghalnia. Mint akkor levelemben leírtam, szomorú és felháborító, hogy ez a rasszista előítélet a Magyar Rádió műsorában is érvényesül. Egyben javaslatot tettem rá, hogy “az otromba, rasszista előítéletek hirdetésének elkerülésére a legjobb recept, ha megpróbálnak nem zsidózni és nem cigányozni. Sok gyakorlással ez menni fog!”

Levelemre – megbízásodból – Stifner Gábor belpolitikai szerkesztőségvezető április 25-én válaszolt. Stifner elismeri – mint írja – “a testvéri szeretet legmagasabb hőfokán írott” Döbrentei-levelet beharangozó mondat sutaságát, ám vitatja értelmezésemet. Szerinte a mondat azt jelenti, hogy ő “attól függetlenül, hogy egy elaljasult kor elaljasult emberei származása miatt üldözték, megalázták, s végül megölték, utolsó leheletéig forrón szerette hazáját, s például magyar honfitársainak kollektív felelőssége, bűnössége sem jutott eszébe soha”. Hogy miképpen jutott Stifner erre a következtetésre, örök rejtély marad számomra.

Tisztelt Elnök Asszony, Kedves Kati!

Nem sokkal ezután, 2001. június 26-án ismét levelet írtam Neked. Ebben fel kívántam hívni a figyelmedet Döbrentei Kornél jegyzetére, amelyben a zsidóságnak a magyar történelem számos eseményének bekövetkeztében viselt kollektív felelősségét boncolja. Döbrentei így írt: “…ezekben a folyamatokban a magyarországi zsidóság nem éppen a nyájas honszerető népréteg szerepében tűnik fel… Büntetlenül nem lehet egy befogadó nemzetre ráülni, elunja, hogy rendre túszul ejtsék, hogy zsarolják lelkiismeretlenül…” Írásában Döbrentei arról is szólt, hogy a zsidótörvényeket “a zsidóság megmentése érdekében, mintegy összekacsintva a zsidóság akkori vezetőivel hozták meg”, valamint, hogy a doni katasztrófát a Horthyhoz deputációt menesztő zsidók sürgetése okozta. Levelemben annak a véleményemnek adtam hangot, hogy “ezzel a primitív rasszista hablatyolással 1944-et idézi fel a Vasárnapi Újság”, valamint hogy “abban, hogy a helyzet idáig fajult, nagyon nehéz megkerülni a Te személyes felelősségedet”.

Tisztelt Elnök Asszony, Kedves Kati!

Levelemre azóta sem kaptam választ, legalábbis közvetlenül nem. Válaszértékű gesztusokat azonban tettél. Válasz volt például, hogy a Magyar Rádió eredetileg nem közvetítette volna Kertész Imre stockholmi beszédét, majd – egy szerkesztőségvezető pánikreakciójaként – adását megszakítva, egy közszolgálati tévécsatorna közvetítésébe bekapcsolódva, némi késéssel sugározta azt. Válasz az is, hogy miközben a közszolgálati tévécsatornák bő terjedelemben adtak hírt a holokauszt-emléknapról és a Páva utcai múzeummegnyitóról, a történelmi jelentőségű Mádl-beszédről, az auschwitzi megemlékezésről, a Magyar Rádió a Szentmihályi Szabó által nehezményezett Holokauszt Múzeum megnyitása kapcsán – a holokauszt napján – gyakorlatilag egyáltalán nem sugárzott a holokauszttal kapcsolatos műsort, hírműsoraiban pedig főleg arról szólt, hogy a Dohány és a Wesselényi utca környékén nem lehet közlekedni, valamint hogy az izraeli államfő látogatása sok pénzbe kerül…

Tisztelt Elnök Asszony, Kedves Kati!

Pálinkás József volt miniszter bejelentette, hogy a Fidesz médiaszekciója nemzetközi tényfeltáró bizottságot hív a magyar médiaállapotok kivizsgálására. Ha jönnek, lesz mit kivizsgálniuk! Fognak csodálkozni, ha megismerik a Magyar Rádió európai összehasonlításban is egyedülálló műsorait!

Budapest, 2004. július 7.

A szerző szerkesztő, a Magyar Rádió

üzemi tanácsának tagja

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.