Törvénytelen a biztonsági fal
Izrael szerint illetéktelen a hágai bíróság – Palesztin követelés szankciókra
Füzes Oszkár, 2004. július 10. 00:00
FalrészletKép: Reuters – Reinhard Krause
Súlyosan sérti a nemzetközi jog több normáját és a palesztinok jogait a Ciszjordániában épülő izraeli biztonsági fal – mondta ki tegnap tanácsadó (nem ügydöntő és nem kötelező erejű) határozatában a Nemzetközi Bíróság (NB). Az ENSZ hágai székhelyű, nemzetközi vitákban illetékes taláros testületének tizennégy bírája mondta ki a fal elítélését kijelentő jogi véleményt, egyedül az amerikai bíró szavazott ellene.
A NB ‘a fal építésének jogi következményeiről’ kimondja: az építést azonnal abba kellene hagyni, a megszállt palesztin területeken (Kelet-Jeruzsálemben is) le kellene bontani a megépült részeket, és a fal miatt elszenvedett földtulajdoni és más anyagi károkért az érintett palesztinokat Izrael köteles volna kártalanítani. A bíróság szerint Izraelt biztonsági igényei sem jogosítják fel arra, hogy a falat az 1967 óta megszállva tartott Ciszjordánia területén építse, 640 kilométer hosszan kisajátítva palesztin földterületeket.
A bíróságtól 2003 végén kérte Kofi Annan ENSZ-főtitkár az állásfoglalást, miután a világszervezet közgyűlése elítélte a fal építését. A Biztonsági Tanács hasonló tartalmú határozatát (amely kötelező erejű lett volta) az USA megvétózta.
Az NB februárban kezdte az ügy tárgyalását. A nyitónapra mintegy kétezer izraeli tüntető érkezett a bíróság hágai palotája köré, de csupán néhány palesztin ellentüntető jelent meg. Ezért, valamint a holland rendőrség erőteljes fölvonulása láttán, nem voltak incidensek. Tegnap is megjelent néhány száz izraeli tüntető a Békepalota körül – főleg a palesztin merényletek áldozatainak hozzátartozói, de voltak olyan, palesztinpárti ultraortodox zsidók is, akik sajátos vallási felfogásból elutasítják Izrael állam létét.
Izrael eleve nem fogadta el, hogy az NB illetékes volna az ügyben. Utóbb több zsidó szervezet folyamatosan támadta az eljárást – ellenkező hatást elérve ezzel az európai közvéleményben. A Saron-kormány tegnap is visszakézből érvénytelennek és értéktelennek minősítette a hágai véleményt. Mint Joszef (Tomi) Lapid igazságügy-miniszter elmondta, országa elfogadja viszont az izraeli legfelsőbb bíróság múlt heti, a Jeruzsálem körüli negyven kilométeres falszakaszra vonatkozó ítéletét. Izrael szerint a fal elengedhetetlenül szükséges a palesztin terroristák által elkövetett merényletek megakadályozására, s úgy véli: az alapkérdéssel, a palesztin terrorral az NB egyáltalán nem foglalkozott.
Amerika mindvégig Izrael véleményét osztotta, Európa viszont lényegében nem. Az Egyesült Államok szerint nem az NB (lett volna) a megfelelő fórum a kérdés rendezésére, hanem az útiterv néven ismert, s a kvartett – az USA, az ENSZ, az Európai Unió és Oroszország – által támogatott békekezdeményezés.
Bár Brüsszelben is tartottak attól, hogy a jogilag úgysem kötelező NB-eljárás miatt fölöslegesen tovább romlik a palesztin-izraeli viszony, az EU tegnap is hangsúlyozta: nem ért egyet a fal építésével, azzal pedig végképp nem, hogy ez újabb palesztin területeket hasít ki. Brüsszelben nem fogadják el azt az izraeli érvet, amely szerint bevált a fal, mert megléte óta jelentősen csökkent a palesztin merényletek száma.
A hágai döntés után az ENSZ közgyűlése immár erősebben (de lényegében továbbra is hatástalanul) léphet fel a fal ellen. Az érintett palesztinok pereket indíthatnak a zsidó állam ellen. Izrael súlyos propagandavereséget szenvedett. A palesztinok pedig lélektani győzelmet arattak – de egyelőre semmi többet, bár tegnap máris ENSZ-szankciókat sürgettek Izrael ellen, ‘immár törvényen kívüli államnak’ nevezve az országot. Az NB jogi szakvéleménye értelemszerűen nem hozhatta közelebb a kiegyezést sem.
Valki: Rossz jogi fórumot választottak
Nincs hatásköre a hágai Nemzetközi Bíróságnak az izraeli falról szóló kérdésben – nyilatkozta a Népszabadságnak Valki László. A nemzetközi jogász elmondta: az ENSZ közgyűlése által kért tanácsadó véleményt csak olyan ügyekben adhat a hágai Nemzetközi Bíróság, amelyek nem közvetlenül érintenek egyes országokat. Példaként a bíróság a nukleáris fegyverek használatának és rendszerben tartásának jogszerűségéről szóló állásfoglalását említette, amelyben a bíróság nem nevezett néven egyetlen országot sem. Ezenkívül csak akkor van hatásköre, ha az érintett államok maguk kérik fel a szervezetet. Izrael azonban ezt nem tette, a palesztin hatóság pedig nem tekinthető államnak – mondta a szakértő.
Valki szerint ez a lépés arra szolgált, hogy az izraeli falépítést ellenző országok, megkerülve a normális jogi fórumot és a Biztonsági Tanácsot, Izraelt elítélő politikai eredményt mutathassanak fel. Valki hangsúlyozta: a tanácsadó vélemény Izraelt semmire sem kötelezi, kizárólag arra szolgál, hogy támpontot nyújtson az ENSZ-közgyűlés későbbi határozatainak kialakításához. Azonban ez sem kötelező érvényű, olyat csak az ENSZ BT hozhat – ám ott még sosem született Izraelt elmarasztaló, kötelező érvényű döntés.
Ny. G.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©