Forrás: Origo

Menthetetlen a pesti zsidónegyed tizenhat háza

2004. július 8., csütörtök, 16:08

Visszavonhatatlanul döntöttek az erzsébetvárosi régi zsidónegyed legalább tizenhat értékes épületének bontásáról. Az itt élőknek ki kell költözniük lakásaikból, ami a városrész megmentésére szerveződött ÓVÁS! civil szervezet képviselői szerint “erőszakos lakosságcsere”.

“Ezekben a házakban emberek élnek, akiknek most el kell vagy el kellett költözniük. Ez nem más, mint erőszakos lakosságcsere”- mondta Perczel Anna építész, az ÓVÁS! aktivistája. Marinov Péter aktivista a délelőtti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a területet az UNESCO a világörökség védő rávezető zónájának nyilvánította, ami azonban nem kötelezi a hatóságokat az itt lévő értékek megőrzésére. Ráadásul a világörökség részét képező Andrássy út mögül a városrészt kibontani végzetes hiba lenne – tette hozzá Marinov.

Ha ezt a lakónegyedet lebontják, a zsidó városi életforma teljesen visszaszorul a zsinagógákba – hangzott el, miközben az aktivisták kisbusszal vezették végig a sajtó képviselőit az erősen leromlott állapotban lévő zsidónegyed keskeny utcáin, és minden lebontásra ítélt házra egy célkeresztben levő “törvény védi” jelet festettek.

“A terület értéke a régiségében rejlik, és ezt a vállalkozók is tudják, mégis szemetet árulnak” – mondta Marinov arra utalva, hogy a befektetők inkább lebontják a régi házakat, hogy újakat építsenek helyettük.

“Senki nem nézett utána, vajon jobban megéri-e elbontani a házakat és újakat felhúzni helyettük, mint a teljes felújítás. A terület ugyanis éppen azért értékelődött fel, mert felfigyeltek a előnyös fekvésére és szépségére, amit most elveszít” – vélekedett Marinov.

Az elsőfokú építésügyi hatóság a hetedik kerületi önkormányzat, így sem az ÓVÁS!, sem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) kezében nincsenek hatékony jogi eszközök a zsidónegyed szétzilálásának megakadályozására. A KÖH kiadott ugyan egy rendeletet, amely ideiglenes területi védettség alá helyezte a zsidónegyedet,  az önkormányzat azonban megfellebbezte azt. Hunvald György polgármester az üggyel kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, amit azzal indokolt, hogy “nem akarja zavarni a KÖH munkáját”.

Varga Kálmán, a KÖH elnöke elmondta, hogy szeptemberre elkészül az a tervezet, melyben az ideiglenes védettséget az “egyedi védettség hálózata” váltja fel, ami reményeik szerint legalább hetven épületre fog vonatkozni. A tizenhat házra már kiadott bontási engedélyeket ez azonban már nem érinti.

Az önkormányzat, mielőtt az engedélyeket kiadta a befektetőknek, szinte semmilyen előzetes feltételt nem szabott azzal kapcsolatban, hogy milyen épületeket emeljenek a régiek helyére; mindössze azt határozták meg, hogy a lakókat 36 hónap alatt ki kell költöztetni. Ezeket a szerződéseket a lakók megkérdezése nélkül kötötték – mondták az ÓVÁS! aktivistái.

Perczel Anna építész szerint a legnagyobb probléma, hogy nincs egységes koncepció, melynek mentén a felújítás működhetne – akkor sem, ha az önkormányzat hajlandó lenne rá. “A műemlékvédelmi törvényt kellene megváltoztatni, ugyanis bár az egyes épületek védelme erős, a területi védelemre azonban gyakorlatilag nincs lehetőség”- fogalmazott.

Eva M. Amichay városgazdász az erzsébetvárosi zsidónegyeddel foglalkozó tanulmányában úgy véli, hogy ha az önkormányzat nem állíttatja le a bontási, illetve átépítési munkálatokat, Budapest városszerkezeti katasztrófának néz elébe.

Az önkormányzat rendelete életveszélyesnek, menthetetlennek nevezte a Kazinczy utca összes, a Holló utca és a Dob utca legtöbb épületét, és részleges vagy teljes bontásra ítélte őket. Miközben az önkormányzat már lemondott a Rumbach Sebestyén utcai eklektikus épület és átjáróház, valamint az értékes Kazinczy utcai egykori kóser zsidó mészárszék bontásáról, nemsokára befejeződik a Holló utca 11. alatti ezüstművesház bontása, és másik tizenöt épület fog hasonló sorsra jutni.

Wirth Zsuzsanna

[origo]

Comments are closed.