2004. július 4. 12:05
Gyertyagyújtással emlékeztek a holokauszt 600 ezer magyar áldozatára vasárnap Budapesten, a Wallenberg-emlékparkban. „Most ismét fordulóponthoz értünk. Hajoljunk meg a gesztus jelentősége előtt: először hallhattuk (…), hogy a holokauszt a magyar nemzet személyes tragédiája volt” – mondta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója, az eseményt szervező Emanuel Alapítvány titkára. Zoltai Gusztáv ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyarországi zsidóság derűlátó és bizakodik; hazájának tekinti ezt a földet és testvéreinek az itt élő embereket. „Hatvan év emberöltői, históriai idő; a rossz történet végére végre pont kívánkozik” – közölte.
Zoltai Gusztáv kijelentette, „a merőben téves és geopolitikai valóságtól elrugaszkodott álomkép kergetése sodorta a II. világháborúba, s a torz, antiszemita mánia vezette a törvénykezőket egészen Auschwitzig”. „Tudjuk, sajnos látjuk: hatvan év után is időszerű az okfejtés” – mondta, hozzátéve: „nyilas egyenruhában vonulnak kopasz apródok a Kossuth Lajos térre, ahol az ország első számú épületében a tiszta érv elvész a jog útvesztőiben; a fejekben, a lelkekben nem szólal meg a vészcsengő; a halálvonatok után áhítozik a szurkolótábor, és szobrot akarnak állítani egy kedden és csütörtökön amúgy rendes politikusnak, aki mellesleg pénteken aláírja a zsidótörvényt”.
Polnauer Sándor főrabbi azt emelte ki: számban és egészségben megfogyatkozott ugyan a magyarországi zsidóság, de hite nem tört meg. „A megemlékezés a magyar nemzet becsületbeli ügye” – jelentette ki. Mint hozzátette, a később születettek nem bocsáthatnak meg a halottak, az áldozatok nevében senkinek, ezt nem is várják el tőlük, hatvan év után nem a megbocsátásról, hanem a megbékélésről beszélünk. „Egyedül nem tudjuk feldolgozni, ehhez a magyar nemzet egésze kell és az együttérzés” – mondta a főrabbi.
Hiller István kulturális miniszter, aki egy soproni holokauszt-emlékmű felavatása miatt nem tudott részt venni a budapesti megemlékezésen, levelet küldött az egybegyűltekhez. „Mint ahogy Auschwitzban és a 18-as magyar barakkban új kiállítást, és a Páva utcában dokumentációs központot avattunk, tovább harcolunk az emlék megőrzéséért és azért, hogy ne ismétlődhessen meg a borzalom” – írta. A miniszter üzenetében megismételte: a magyar zsidóságot ért borzalom nem zsidó, hanem magyar ügy, ezért mindannyiunk feladata az áldozatokra való megemlékezés és emlékeztetés.
Az eseményen a magyarországi zsidóság vezetői mellett jelen volt Judith Varnai Shorer, Izrael Állam távozó budapesti nagykövete és Hunvald György, az emlékparknak helyet adó VII. kerület polgármestere is.
Zoltai Gusztáv ugyanakkor a politikusok távolmaradása kapcsán az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: „több részvétet várnánk”. „Valamennyi miniszter, valamennyi parlamenti párt elnöke kapott meghívót; felháborító a részvétlenség” – jelentette ki. Hozzátette: „tudom, hogy nagyon, nagyon nehéz itt a meleg, tűző napon állni és könnyebb a hűtött parlament bársonyszékében, de nemcsak a kampányidőszakban kell megkeresni az embereket”.
Az 1990-ben létrejött Emanuel Alapítvány minden évben július első vasárnapján emlékezik meg a holokauszt áldozatairól.
(MTI)
