DÍJ Franciaországban hagyományosan ilyenkor hirdetik ki az év irodalmi díjainak kitüntetettjeit. A legjobb francia, illetve külföldi regény Médicis-díját Sorj Chalandon(Une promesse), illetve a román Norman Manea(Le retour du hooligan: une vie) kapta, a legjobb esszékötet díját Jean-Bertrand Pontalis(Frére du précédent). A Femina-díj nyertesei, ugyanilyen bontásban: a francia-kanadai Nancy Huston(Lignes de faille), az ír Nuala O”Faolain(L”histoire de Chicago May)és Claude Arnaud(Qui dit je en nous?). A Renaudot-díjat a kongói születésű Alain Mabanckou érdemelte ki(Memoires de porc-epic). Az 1903 óta élő Goncourt-díjat az amerikai származású, de Franciaországban felnőtt Jonathan Littell kapta franciául írott s az Academie Francaise-díjat is elnyert regényével: aLes Bienveillantes egy SS-tiszt fiktív memoárja, 900 oldalon.
MAGYAR FILMEK SEVILLÁBAN Hét magyar filmet hívtak meg a november 4-11. közötti Sevillai Filmfesztiválra:Fehér tenyér,Friss levegő,Csak szex és más semmi, Taxidermia,Csoma legendáriuma,Before Dawn,Állítsátok meg Terézanyut! – az utóbbi főszereplője, Hámori Gabriella az európai film jövendő csillagait turnéztató Shooting Stars program keretében hivatalos a fesztiválon.
YEATS Kétévi munkával gyűjtötte össze a dublini National Library az 1923-ban Nobel-díjjal elismert William Butler Yeats életét bemutató kiállítás anyagát. A három (!) éven át látható tárlat a költői pálya alakulása mellett dokumentálja Yeats magánéletének fordulópontjait is, bemutatja az ezotéria és okkultizmus iránti vonzalmát, valamint a gael nyelv reneszánszában is jelentős szerepet játszó Abbey Theater megalapításában való részvételét.
RAJKIN Kiállítással emlékeztek meg Moszkvában Arkagyij Rajkin (1911-1987) születésének 95. év-fordulójáról. A szovjet színész, humorista, filmrendező és forgatókönyvíró a 60-as években Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendett, amikor jellegzetes akcentusával, magyar nyelven adta elő kabaréműsorát.
BOTERO: ABU GHRAIB Miközben Bagdadban kimondták a halálos ítéletet Szaddám Huszeinre, egy New York-i galériában bemutatták Fernando Botero képsorozatát – pontosabban a nyolcvan darabból álló festmény- és grafikaszéria bő felét -, melyet az iraki Abu Ghraib börtön foglyaival történt kegyetlenkedéseket dokumentáló fotók sokkhatására készített a kolumbiai művész. Az elsősorban korpulens alakokat ábrázoló szobrairól és képeiről ismert Botero tizennégy hónapon át festette sorozatát, melynek bemutatására egészen eddig egyetlen amerikai képtár sem vállalkozott. A kényes téma és a realisztikus erőszak-ábrázolás Európában korábban kapott szabad utat, tavaly Róma, majd a németországi Künzelsbau és Athén közönsége láthatta. Az ABCNews munkatársának nyilatkozva Botero azt mondta, egyetlen darabot sem ad el a sorozatból, mert gyalázatos lenne mások szenvedéséből profitálni, inkább egy múzeumnak ajádékozná őket. Itt még nem tartunk, de a Marlborough Galéria november 18-ig nyitva tartó, Abu Ghraib című kiállítása látványosan emlékeztet a három éve napvilágra került embertelenségekre – éppen úgy, ahogy a művész 1994-es sorozata reflektált az akkori kolumbiai gerillaháborúra. A művek láttán Botero egyes bírálói felvetik a kérdést: ha az iraki börtönben történtekre ilyen módon reagált, akkor vajon miért nem szentelt egyetlen képet sem a Szaddám Huszein által meggyilkolt és halálra kínzott irakiak emlékének?
MEGHALT WILLIAM STYRON A 81 éves korában elhunyt író szakmai körökben már 1951 óta, első regénye, a Feküdj le sötétben, majd az 1960-as Házam lángra gyullad révén sikeresnek számított, de igazán közismert csak 1967-ben lett, amikor Pulitzer-díjat nyert az 1831-es virginiai rabszolgalázadásról és annak vezetőjéről szóló regényével, a Nat Turner vallomásaival. Styron maga is ebben az államban született, apja hajóépítő munkás volt, ide vezet el Virginia,reggel: három történet az ifjúságról című kötete. Egyetemi tanulmányait a világháború szakította félbe, a haditengerészetnél szolgált. A rabszolgaság témája után a holokauszthoz nyúlt: az 1979-ben publikált Sophie választásából Alan J. Pakula rendezett Oscar-díjas filmet Meryl Streep főszereplésével. Utolsó nagyobb szabású műve, a saját depressziójával foglalkozó A látható sötétség 1990-ben jelent meg, esszéit This Quiet Dust címmel gyűjtötte egybe.
EURÓPAI FILMDÍJ Közzétették a december 2-án, Varsóban átadandó idei Európai Filmdíjra jelölt alkotások listáját: a 2006-os év európai filmjének díját a következő hat produkció valamelyike nyerheti el: Michael Winterbottom és Mat Whitecross: Guantánamo – Úton a pokolba(képünkön); Neil Jordan: BreakfastOn Pluto; Jasmila Zbanic: Grbavica; Florian Henckel von Donnersmarck: DasLeben der Anderen; Pedro Almodóvar: Volver; Ken Loach: The Wind ThatShakes The Barley. Jóllehet a közel ötven címet tartalmazó előzetes listán helyet kapott a Fehér tenyér és a Taxidermia is, a „döntőbe” már nem fértek be. Viszont a legjobb európai rövidfilm várományosai között szerepel Kenyeres Bálint műve, a Before Dawn, az év felfedezettjének jelöltjei között pedig Kocsis Ágnes, a Friss levegő révén.
.
