Forrás: HVG

Egy nyersanyagban szegény, egyetemet végzettekben viszont gazdag országnak kézenfekvő választás a szellemi erőforrások hasznosítása. Izrael mindinkább a high-tech, azon belül is a gyógyászattal kapcsolatos termékek exportjából profitál.

A számítógépes vetítésnek köszönhetően szinte megérinthető színes, háromdimenziós képek peregtek az izraeli Weizmann Intézet egyik előadótermében. A fehérjék térszerkezetét láttató „mozi” valójában nem a természettudomány iránt érdeklődő nebulóknak készült, az Európából érkezett egészségügyi újságírók is csak kivételesen nyerhettek bepillantást az aminósavláncok világába. A 2500 tudóst foglalkoztató – hét évtizeddel ezelőtt, még a brit fennhatóság alatt állott Palesztinában alapított – nemzetközi hírű kutatóintézetben a biokémikusok moziterme ez, ahol megpróbálják egymáshoz illeszteni a „fehérjepuzzle”-darabokat. A végső cél – akárcsak az intézet sok másik tudományos műhelyében – megtalálni a rák ellenszerét.

„Itt különösen nagy súlyt fektetünk arra, hogy a tudományos felfedezések minél előbb a gyakorlatban hasznosuljanak” – mondta a HVG tudósítójának Avigdor Scherz biokémikus professzor, akinek a növényekben zajló fotoszintézis adta az ötletet arra, hogy a szervezetbe juttatott sejtgyilkos szer csak a tumorban aktiválódjon, külső megvilágításra. Munkatársaival – és egy francia céggel együttműködve – odáig jutott, hogy Izraelben és Kanadában már részt vehetnek az eljárás klinikai kipróbálásában. Az eredmények, mint mondta, biztatóak, elsősorban a prosztatadaganatoknál, ahol a kezelés hatására percek alatt eltűnik a tumort tápláló érhálózat, és a burjánzó sejtek is elpusztulnak.

Az elkészült innovatív termékek nemzetközi menedzselésével külön intézmény foglalkozik Izraelben: az Export és Nemzetközi Együttműködés Intézete. Az országban a GDP 4,8 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre – mondta a HVG-nek néhány, a szüleitől megtanult magyar szó után angolra váltva David Fürst, az élettudományok „patronálásával” megbízott osztály vezetője, amely aránnyal a világ valamennyi országát megelőzik. A hightech termékek kivitele 1993-ban még a Jaffa naranccsal képviselt azonos potenciált – mindkettő évi 120 millió dolláros exportbevételt hozott. Tavaly a high-tech ipar már 16-17 milliárd dollárt kasszírozott a kivitelért. Ugyanezen idő alatt a külföldi befektetések évi 600 millióról 4 milliárd dollárosra nőttek: ezek közel kétharmada egyenlő arányban a kommunikáció és az élettudományok között oszlik meg, a maradék egyharmadon a szoftverfejlesztők, a félvezetőgyártók és az internetes cégek osztoznak.

A mintegy 25 ezer főt foglalkoztató élettudomány-iparág termékeinek többsége gyógyászati eszköz, orvosi berendezés, 21 százaléka a biotechnológia, 13 százaléka pedig gyógyszergyártás. Mindez nem véletlen, panaszkodott Shai Yarkoni, egy nőgyógyászból lett biokémikus, a Target-In biotechnológiai cég alapítója: „Nekünk négy olyan hatóanyagunk van, a fejlesztés különböző stádiumában, amelyek a kóros sejteket öngyilkosságba