Nemzetközi jogász szakmai fórumot hív össze Suchman Tamás a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításának kidolgozására.
A szocialista országgyűlési képviselő szerdán elmondta: a több országból érkező, nemzetközi hírű jogtudósok feladata az lenne, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg a gyűlöletbeszéddel és a gyalázkodással, illetve azok büntethetőségével kapcsolatosan.Hozzátette, a grémium jogászi munkáját ígérete szerint segíti majd Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság leköszönő elnöke.
Suchman Tamás úgy fogalmazott: azt várja a közös munkától, hogy az Alkotmánybíróság ne csak azt mondja ki a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva, hogy nem lehet szigorítani a gyalázkodó, gyűlöletkeltő beszédek büntetését, hanem azt is, hogyan, milyen mértékben kell ezeket büntetni. Arról is szó lesz a szakmai együttműködés során, hogy a többi ország alkotmánybíróságai hogyan reagálnának egy ilyen típusú törvénymódosításra.
Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján hétfőn megsemmisítette a gyalázkodás tényállását beiktató Btk.-módosítást, mert álláspontja szerint az ebben foglalt magatartások alkotmányosan nem büntethetők.
Suchman Tamás azt közölte: „az nem lehetséges, hogy ötödik alkalommal, háromszor direktebben, kétszer érintőlegesen megjárja az Alkotmánybíróságot az antiszemitizmus, a gyűlöletbeszéd elleni fellépés valamilyen szabályozása, és sem a Polgári törvénykönyvbe, sem a Büntető törvénykönyvbe nem fér bele egy kisebbségnek a védelme”. Hozzátette, hogy „egy olyan történelemmel rendelkező országban, ahol hatszázezer ember pusztult el a holokauszt során”, erre a törvénymódosításra mindenképpen szükség van.
A szocialista országgyűlési képviselő szerdán átadta az Alkotmánybíróság leköszönő elnökének azt a naplót, amelyet édesanyja a kaposvári gettóban, illetve az auschwitzi koncentrációs táborban írt. Suchman Tamás azt szeretné: Bihari Mihály olvassa el a naplót, hogy lássa, hova vezetett a II. világháború idején a fasizmus és a gyűlöletkeltő eszmék terjedése.
Szólt arról: édesanyja naplója abból a szempontból tudomása szerint egyedülálló, hogy a gettóba hurcolástól kezdte bemutatni a zsidóság megpróbáltatásait és a deportáláson keresztül egészen az auschwitzi haláltáborig leírta a borzalmakat. Mint mondta, a korabeli iratokon rajta vannak az író könnyei, de még vérnyomok is.
(MTI)
