Január óta 14,4 százalékot esett a Dow Jones, nem áll jól a világ részvénypiaca
Népszabadság * Blahó Miklós * 2008. július 2.
Kereskedő a New York-i tőzsdén, 2007 novemberében. Akkor egy nap alatt két százalékot zuhant az index REUTERS – Brendan Mcdermid
Kép: Fotó: Reuters – Brendan Mcdermid
Amilyen rosszul sikerült az első fél év, olyan rosszul kezdődött a második a nemzetközi tőzsdéken, amelyek kedden ijesztő zuhanással nyitották a kereskedést. A recessziós félelem, az infláció, a hitelválság rányomta a bélyegét a hangulatra. Az olaj ára a rekord közelében tanyázott, a forint azonban jól tartotta erős pozícióját.
Négy évtizede nem zárt ilyen rossz első fél évet a New York-i tőzsde vezető indexe, a Dow, mint 2008-ban: 14,4 százalékot veszített értékéből. A hanyatlás azonban nem csupán az amerikai börzéket jellemzi. A világ részvénypiacaira a Morgan Stanley által kalkulált index is 12 százalékot esett hat hónap alatt, s a Reuters úgy becsüli, hogy „papíron” 3,3 billió dollár tűnt el a globális pénzügyi vérkeringésből. A tokiói Nikkei is 12 százalékot zuhant, s 1995 óta a leggyengébb évkezdetet produkálta. A felkapott sanghaji tőzsdeindex azonban ennél jóval nagyobbat, 48 százalékot bukott, s a nagy vesztesek közé sorolható a budapesti BUX is, amely az év elején még 26 ezer pontot számlált, míg tegnap 20 ezer körül alakult.
Az európai tőzsdék indexei kedden, a második fél év első kereskedési napján mintegy háromszázalékos eséssel indítottak, s a kereskedés során tartották a legalább másfél-két százalékos mínuszt. A BUX a maga 1-1,5 százalék körüli mínuszával beleillett a nemzetközi trendbe. A magyar idő szerint késő délután nyitó New York csaknem egyszázalékos hátránnyal rajtolt, de az első félórában ezt ledolgozni látszott – a friss, s a vártnál kedvezőbb feldolgozóipari index publikálása után. Ennek nyomán zárás előtt az európaiak is feljöttek kissé, enyhíteni tudták a napi veszteségeket.
A borús hangulat oka még mindig az Egyesült Államok ingatlanpiacáról kiindult hitelválság, amelynek nyomán a világ nagy bankjai mintegy 400 milliárd dollárnyi rossz hitel leírására kényszerültek. A szigorúbb hitelfeltételek nyomán mérséklődő fogyasztás recesszióba sodorhatja az amerikai gazdaságot, s kedvezőtlenül hat Európára is. Ázsia is lassít kissé, bár üteme még mindig gyors. Aminthogy nyersanyagok iránti kereslete is élénk marad, így a hitelszűke magas olaj- és élelmiszerárakkal párosul, számos országban magasabb kamattal.
A tegnapi részvénypiaci fejleményeket alapvetően határozta meg, hogy a Citibank, a UBS és a Lehman Brothers ingatag helyzetéről, további veszteségeiről, esetleges felvásárlásáról keringtek hírek. Az olaj ára is rekordszintje közelében alakult. Az északi-tengeri Brent hordónkénti ára megközelítette a 144 dollárt, míg az amerikai alaptípust 142 dollár felett árulták. Az árakat magasan tartja az izraeli-iráni feszültség és a gyenge dollár, illetve a nagy kereslet és a korlátozott kínálat.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tegnap publikált jelentése szerint a kínálat egészen 2013-ig szűkös marad. A következő öt esztendőben – éves átlagban – napi 1,5 millió hordóval emelkedik a kereslet, de csak napi 1,15 millióval a kínálat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén kedden közzétett tanulmányában megállapítja, hogy a hetvenes évek óta nem látott áremelkedési hullám árasztja el a világot. Ennek oka az élénk kereslet, a visszafogott kínálat. A mezőgazdasági termékek esetében pedig további tényező a bioüzemanya-gok gyártása. Az IMF szerint az olaj ára csak kevéssé mérséklődhet a következő öt évben, míg az élelmiszerek középtávon olcsóbbá válhatnak, ahogy a termelés felzárkózik az igényekhez.
A magyar valutát kevéssé viselték meg a keddi börzei események. Az eurót 235-236 forint között jegyezték kora délutánig, majd az amerikai piacok nyitása után az árfolyam átkerült a 236-237-es sávba.
