tökéletesen igazad van,a magányra szükség van,de csak akkor ha ez önkéntes,és ahogy irod bármikor ki tudsz törni belőle,de csak akkor.Az embernek szüksége van arra,hogy megálljon kicsit,rendezze magát belül,azt hiszem adni csak rendezett állapotban lehet,a baj akkor van ,ha a nyüzsi és a magány egyensulya felborul.Ma délelőtt senki nincs itthon és ez most jól esik,de várom az estét mikor hazajönnek a lányaim,kicsit félek is mi lesz ha kirepülnek,és már nem jönnek haza minden este,de az a dolguk hogy repüljenek.
január 18th, 2008 at 12:21
tökéletesen igazad van,a magányra szükség van,de csak akkor ha ez önkéntes,és ahogy irod bármikor ki tudsz törni belőle,de csak akkor.Az embernek szüksége van arra,hogy megálljon kicsit,rendezze magát belül,azt hiszem adni csak rendezett állapotban lehet,a baj akkor van ,ha a nyüzsi és a magány egyensulya felborul.Ma délelőtt senki nincs itthon és ez most jól esik,de várom az estét mikor hazajönnek a lányaim,kicsit félek is mi lesz ha kirepülnek,és már nem jönnek haza minden este,de az a dolguk hogy repüljenek.
január 21st, 2008 at 09:39
„Rendeltetésünk nem magányos élet (…), hanem barátság és társalkodás” (Berzsenyi Dániel)
Talán még blogot (webnaplót) is ezért írunk.