(1892-ig Tuszkau) nőgyógyász, orvosi szakíró, tanár

/Székesfehérvár, 1863. március 27. – ? /

Tuszkau Élias, Ödön M. L. Tuszkau és Weisz Rézi gyermekeként született Székesfehérvárott. A család egyik őse, nemes Tuszkay Sámuel Rákóczi fejedelem főtisztje volt. A szatmári békekötés után Oroszországba emigrált, ahol nevét Tuszkaunak írták, olvasták.

Tuszkay Sámuel fia, György, az orosz hadsereg tisztje zsidó nőt vett feleségül, s e miatt el kellet hagynia a cári hadsereget. Házasságakor a keresztény hitről áttért a zsidó vallásra, majd hazaköltözött Magyarországra. A család így házasság révén lett zsidó felekezetűvé és tartotta is azt hosszú ideig szigorúan, olyannyira, hogy tagjai közül az egyik prágai rabbi lett.

E család leszármazottja Tuszkai Ödön, aki Székesfehérváron született, és itt tanult l875-1879-ig a ciszterci főgimnáziumban. Ezt követően a budapesti és a berlini orvosi egyetemen folytatta
tanulmányait.

l888-ban orvosi oklevelet szerzett, és a II. Nőorvosi és Szülészeti Klinikán tanársegédként dolgozott évekig.

Tuszkai Ödön az I. világháború alatt az egyik fővárosi helyőrségi kórház sebészeti osztályát vezette. Gyógyító munkája mellett húsznál több hazai és nemzetközi konferencián vett részt előadásaival.

Összesen 143 önálló nőgyógyászati, gyermekgyógyászati, szociálhigiénés és orvospedagógiai tárgyú publikációja jelent meg magyar, német, francia, angol nyelven.

Amikor magántanári felvételi kérelmét elutasították, 1902-ben
Marienbadban helyezkedett el fürdőorvosként.

Tizennégy évig szerkesztette a Pester Medizinisch-Chirurgische Presse című tekintélyes orvosi szaklapot. Az Országos Gyermekvédő Ligának alapítása óta igazgatósági tagja volt.

Forrás: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében, Szerk.: Lakat
Erika (Székesfehérvár 2004)