tudós, fizikus, biológus

Spitz Leó néven született Budapesten egy középosztálybeli zsidó család legidősebb gyermekeként 1898. február 11-én, a műszaki és tudományos fellendülés korában, mikor az emberek elégedettek voltak a civilizáció vívmányaival.

Apja sikeres mérnök volt. 1900-ban a család Szilárdra változtatta a nevét. Koraérett gyermek volt. 13 éves korában elkezdett a fizika iránt érdeklődni.
1917-ben behívták az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregébe tüzérnek. Később tisztképzőbe került, de sorozatos influenzája miatt tartalékos állományba helyezték és leszerelték az I. világháború végén. A Műszaki Egyetemen kezdte meg tanulmányait, de a politikai feszültség és a megfelelő oktatási lehetőség hiánya miatt 1919-ben, öccsével Berlinbe költözött.
Berlinben a Műszaki Egyetemen (Technische Hochschule) tanult, de mindenek előtt Albert Einstein, Max von Laue, Erwin Schrödinger, Walter Nernst és Fritz Haber (akik akkoriban Berlinben tanítottak) bűvkörébe került és hatásukra a fizikára kezdett öszpontosítani.

1925 és 1933 között több szabadalma is született, ebből nyolc Albert Einsteinnel. 1929-ben nyújtotta be a részecskegyorsító szabadalmát, 1931-ben az elektronmikroszkópét, majd 1931. március 2-án tették közzé a legsikeresebb Einstein-Szilárd szabadalmukat, amely egy új típusú hűtőszekrényre vonatkozott. Ekkor alkották meg az elektromágneses szivattyút. Elvét hatékonyan használták az atomreaktorok fejlesztésénél.

1930-ban itt, Berlinben találkozott jövendőbeli feleségével, Gertrude Weiss-szel.Hitler hatalomra jutása után előbb Bécsbe, majd Angliába költözött.
Szilárd rábírta Sir William Beveridge-et, hogy megalapítsa az Academic Assistance Councilt, egy szervezetet, melynek célja, hogy segítsen a náci
Németországból elüldözött tudósoknak. 1934-ben, Londonban, a Royal Societyben Rutherford előadásában az atommag hatalmas energiájáról beszélt, de kijelentette, hogy atomenergia gyakorlati felhasználása lehetetlen, mert folyamatot a Földön nem lehet létrehozni. Ez a véleménnyel vitatkozva alkotta meg a nukleáris láncreakció elvét.
1938-ban New Yorkba költözött.A II. világháború közeledtével Szilárd egyre intenzívebben foglalkozott az atomelmélet fegyverként való megvalósításával. Ismert volt, hogy a német nukleáris kutatások előrehaladott állapotban vannak. Ezért úgy érezte, hogy kutatásaik eredményét vissza kell tartani a publikálástól. 1939-ben született híres levelükben, amelyet Einstein írt alá Roosevelt elnök figyelmét a láncreakció nemzetvédelmi hasznosítására. Ezután indult a Manhattan-projekt, amelyben a reaktortervezés Enrico Fermi és Szilárd Leó, a kémiai problémák Wigner Jenő, a matematikai számítások, pedig Neumann János feladata volt, sok más amerikai és emigráns tudóssal együtt.
1943-ban kapta meg az amerikai állampolgáságot.

1945 tavaszán, Szilárd hatására tudósok egy csoportja elkészítette a Frank-jelentést, amely körvonalazta a nukleáris fegyverkezés veszélyét.
1945. júliusában Szilárd egy petíciót küldött Truman elnöknek, hogy ne dobjanak atombombát Hirosimára. Ezt a petíciót a Metallurgiai Laboratórium (Metallurgical Laboratory) 68 tudósa is aláírta. A petíció soha nem jutott el az elnökhöz. 1945. augusztus 6-án ledobják az első atombombát Hirosimara, majd 9-én a másodikat Nagaszakira.

A háború után az atomreaktor szabadalmát Szilárd és Fermi kapta meg, amit tőlük az Egyesült Államok kormány jelképes 1 dollárért vásárolt meg.
Ezt köveően előadásaiban szót emelt a nukleáris fegyverzet ellenőrzése, a világhatalmak, és az elit vezetés szerepéről a nemzetközi tudományos kommunikáció terén.

Albert Einsteinnel és más tudósokkal együtt 1946-ban megalapította az Atomtudósok Válságbizottságát (Emergency Committee of Atomic Scientists), amely híres tudósokat sorakoztatott maga mögé, akik azt
hangoztatták, hogy az atombomba-készítés nem titok, így bármelyik kormány hozzájuthat, de a bomba ellen nincs orvosság, nincs védelem, ezért azt nemzetközi ellenőrzés alá kell vonni.

1946-tól biológiával, majd nukreális biológiával kezdett foglalkozni.
Az 1950-es évek végen Szilárd gondolatai inspirálták Albert Einsteint és Bertrand Russellt, hogy megszervezzenek egy nemzetközi konferenciát az
érintett tudósok számára. Az első ilyen konferencia Pugwash-ban, (Új-Skóciában, Kanadában kapott helyet 1957-ben. Az ezt követő találkozók, melyek összefogták a világ tudósait a Pugwash-konferencia
nevet kapták.
1959-ben publikálta öregedés elméletét. Diagnosztizálta a hólyagrákot, amely betegségben maga is szenvedett. Feleségével, Gertrude segítségével
áttanulmányozta a szakirodalmat és módszereket dolgozott ki a betegség felszámolására. Két sugárkezelésen is átesett: 1960-ban és 1962-ben.
Maga szervezte a radiológiai kezelést, és ő számította ki a dózisokat. Betegségét is arra használta fel, hogy új gyógyászati eljárást dolgozzon ki: a rák radioterápiát. Különös, de halála után nem találtak a testében rákos sejteket.

Novellákat is írt.

Az ő javaslatára építették ki a “forró drótot” a Fehér Ház és a Kreml között.

Utolsó munkája egy tanulmány volt az emberi memória szerkezetéről és felépítéséről. Halála előtt két nappal, nagy lelkesedéssel újságolta, akkor éppen Magyarországra látogató húgának, hogy elkészült ezzel a munkával, és rendkívül elégedett volt vele. Majd, 1964. május 30-án álmában végzett vele a szívroham.

És végül egy történet: Enrico Fermit sok minden érdekelte, így ez élet eredete is. Egyszer baráti társaságban ezt mondta: A Tejútrendszerben van
legalább százmilliárd csillag, többé-kevésbé olyanok, mint a Nap. Sokuk körül bolygók keringenek, egyeseken folyékony víz is előfordul. A vízben a csillagfény hatására kémiai vegyületek szintézise indul meg, az óceánból langyos tápláló leves válik. Ebből az erőlevesből önreprodukáló struktúrák táplálkoznak. A természetes kiválasztódás belőlük mind fejlettebb,
komplexebb lényeket hoz létre. Civilizációk kelnek életre, velük tudomány és technika. Újabb és újabb bolygókat keresnek fel ezek az értelmes lények, bejárva az egész Tejútrendszert. Ezeknek a rendkívül okos lényeknek a figyelmét aligha kerülheti el egy olyan szép bolygó, mint a Föld. De hát akkor hol vannak?” A kérdésre a jelenlévő Szilárd Leó rögtön válaszolt: “Itt vannak közöttünk. Kicsit furcsa az angol kiejtésük. Magyaroknak mondják magukat.”

Forrás: Wikipédia

Comments are closed.