főrabbi
/Dunapentele (Fejér megye), 1867. december 27. – Auschwitz, 1944./

l882-1893-ig az Országos Rabbiképző Intézet növendéke volt. 1892-ben avatták bölcsészdoktorrá Budapesten, 1894-ben pedig rabbivá. 1895 -ben Mindszent választotta meg rabbijának, 1897 -ben Orosháza. 1902-1944-ig szekszárdi főrabbi volt.

1944. júniusában híveivel együtt deportálták Auschwitzba. Emlékét az 1897-ben épült egykori zsinagóga falára elhelyezett emléktábla őrzi.

Művei: A biblico-talmudikus higiene (Bp., 1893); Háborús imák és
beszédek (Szekszárd, 1915). Cikkei az Egyenlőségben, a Bloch
Emlékkönyvben, az lmit Évkönyveiben, a Blau Emlékönyvben, a
Monatschrift für Geschichte und Wissenschaft des ludentumsban, a Revue des Etudes luivesben és Magyar Zsidó Szemlében jelentek meg.

Forrás: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében, Szerk.: Lakat
Erika (Székesfehérvár 2004)

Comments are closed.