bibliophil és filantróp

/Mór, 1758. – Pest, 1833. április. 20./

A móri jesiva rabbijának, Rosenthal Naftalinak a fia öt évig Talmudot tanult Pozsonyban. Visszatért szülővárosába, üzletet nyitott, de valójában folytatta eddigi tanulmányait. Hamarosan Komáromba költözött, ahol serfőzdét bérelt.

Élénk figyelemmel kísérte a francia forradalom eseményeit. 1790-ben atyjával, Rosental Naftalival együtt tagja volt annak a küldöttségnek, mely a koronázó országgyűlés alkalmából egybehívott zsidó kongresszus nevében a rendektől a magyarországi zsidók számára polgári jogokat kívánt szerezni. Az eredmény elmaradt, de országosan ismertté vált Rosenthal neve, s az általa képviselt zsidó felvilágosodás (haszkála) eszméje.

1804-ben Pestre költözött. Papír- és könyvkereskedést nyitott, majd Trattnerrel társult. Munkásságuk a magyarországi héber, nyelvű könyvkiadás, héber nyelvű nyomdászat legkiválóbbjai közé sorolandó, annak egyik korai időszakát jelenti. Rosenthal egy személyben volt elmélyült tudós, könyvkereskedő és nyomdász, s egyben híres könyvgyűjtő is. Zunz Leopold, a zsidó felvilágosodás legnagyobb szaktekintélye szerint a legfontosabb magánkönyvtárak egyike Rosenthal Eliásé volt. Kiváló műveltségű, bölcs férfiú volt, aki a zsidó felvilágosodás szellemében élt és alkotott. Jótékonysága, szerénysége – felekezettől függetlenül- nagy elismerést váltott ki kortársaiból.

Forrás: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében, Szerk.: Lakat Erika (Székesfehérvár 2004)