az elektronikus számítógép egyik megalkotója

1903. december 28-án született Budapesten, Neumann Miksa és Kann Margit első gyermekeként.

Neumann Miksa 1913-ban nemesi címet kapott és felvette a margittai
előnevet, így a család minden tagja jogosulttá vált ezen előnév használatára. Neumann János későbbi külföldi tartózkodása idején fel vette a John von Neumann nevet. A világ nagyobbik részén ma is így ismerik.

Magyar anyanyelve, a francia, és a német nyelvek mellé megtanulta a latint és az ógörögöt, emlékezőtehetsége szinte fotografikus volt és fejszámolásban is rendkívüli eredményeket mutatott fel. Legenda járt arról, hogy a korai elektronikus számológépek számításait ő maga ellenőrizte fejben a gépekével azonos sebességgel.

Tízéves koráig Neumann magántanuló volt, majd 1913-ban szülei beiratták a híres fasori evangélikus főgimnáziumba. Ide járt a Nobel-díjas Wigner Jenő (1963, fizikai) és Harsányi János (1994, közgazdasági) is, ahol mindhárman Rátz Lászlótól tanultak matematikát.

1921-ben Neumann beiratkozott a budapesti tudományegyetem matematika szakára. Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol Fritz Habertnél kémiát, Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát és Erhardt Schmidtnél matematikát hallgatott. Berlinben szorosra fűzte kapcsolatát Wignerrel, Szilárd Leóval és Gábor Dénessel. Apja kívánságára Neumann 1923-ban Zürichbe ment, hogy vegyészetet tanuljon. Vegyészmérnöki diplomáját 1925-ben szerezte, matematikából pedig egy évvel később doktorált Budapesten.

1929-ben a Princeton University hívta vendégprofesszornak. Ezért 1930 és 1933 között fél évenként Amerikában, fél évenként Európában tanított. Végül, mikor Németországban győzött a fasizmus, letelepedett az Egyesült Államokban, ahol az Institute for Advanced Study tagja lett. 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. Részt vett az atomenergia felszabadításában és háborús célú felhasználásában, majd a békés energiatermelés szolgálatába állításának irányításában is.
1945-tôl 1957-ig a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója. Ekkor már az emberi agy, valamint az idegrendszer működését utánzó gépek kötötték le figyelmét. 1944-ben a pennsylvaniai egyetemen meghatározó módon járult hozzá az első teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Integrator And Computer) megépitéséhez. Az ENIAC 1945-ben készült el teljesen.
1945 júlisában írta meg azt a művét, amelyben a Neumann-elvek-ként
ismert megállapitásait fogalmazta meg, s felvázolta a számitástechnika, és a számítógépek általa elképzelt fejlődését. (címe : “First Draft of a Report on the Edvac”).

A Neumann-elvek:
– Teljesen elektronikus számítógép
– Kettes számrendszer alkalmazása
– Aritmetikai egység alkalmazása (univerzális Turing-gép)
– Központi vezérlőegység alkalmazása
– Belső program- és adattárolás

1945-ben a cambridge-i egyetemen (Anglia) elkészült az első elektronikus, tárolt programú számitógép, az EDSAC (Electronic Delay Storage Automatic Computer), mely már a “Neumann-elvek” alapján működött.

A számítógép működéséhez a biológiát hívta segítségül:
az emberi agy feladat megoldásainak mintájára megalkotta az algoritmust, s az agyat vette alapul a számítógépben való számítások elvégzésének megvalósításához.

Érdemeinek elismeréseként maga az Egyesült Államok elnökenevezte ki az USA Atomenergetikai Bizottságának elnökévé.

1955. augusztus 15-én egy orvosi vizsgálat alkalmával csontrákra utaló elváltozást találtak a nyakában, amely feltehetőleg a korábban diagnosztizált prosztatarák áttéte volt. A következő év elején állapota tovább romlott és tolószékbe kényszerült. 1956. áprilisában kórházba került, melyet korai haláláig már nem hagyhatott el. Neumann János 1957. február 8-án halt meg Washingtonban, nyughelye Princetonban van.

Nevét holdkráter őrzi, Budapesten és Székesfehérvárott pedig utcát neveztek el róla.

Neumann mondta: “a tudomány a jövőben inkább a szabályozás és
vezérlés, programozás, adatfeldolgozás, kommunikáció, szervezés és
rendszerek problémáival törődik majd”. Felismerte: egy rendszer
biztonságát illetve hatékonyságát nem annyira az határozza meg, hogy milyen elemekből épül föl, hanem hogy hogyan van rendszerré szervezve, az elemek között milyen minőségű és mennyiségű információ megy át.

És még egy érdekesség:
Neumann úgy vélte: a számítógép az emberiség kincse, azt egyetlen ember vagy szűk csoport sem sajátíthatja ki magának, tehát nem is szabadalmaztathatja. Ezzel szemben Mauchly és Eckert szabadalmaztatta az ENIAC-ot, ennek valamennyi áramkörét, tehát a korai számítógép elvét is, noha maga a számítógép (ennek az alapelve) nem az ő találmányuk.

Címek és díjak
Böcher-díj, Amerikai Matematikai Társaság (1938)
Az USA érdemrendje (Medal of Merit) (1947)
A Princetoni Egyetem tiszteletbeli doktora (1947,1952)
A Pennsylvaniai Egyetem tiszteletbeli doktora
A Harvard Egyetem tiszteletbeli doktora (1949,19502)
Az Isztambuli Egyetem tiszteletbeli doktora (1952)
A Case Műegyetem tiszteletbeli doktora (1952)
A Marylandi Egyetem tiszteletbeli doktora (1952)
A Müncheni Egyetem tiszteletbeli doktora (1953)
A Columbia Egyetem tiszteletbeli doktora (1954)
Fermi-díj (1956)
Einstein-érem (1956)
Az USA Szabadság Érme (Medal of Freedom), melyet Eisenhower elnök
adott át Neumannak (1956)

Forrás: Wikipédia, Sulinet Arcképcsarnok, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola

Comments are closed.