rabbi

/Kömlőd (Komárom megye) 1813. – Bátor (Heves megye), 1892. november 25./

A szülői házban édesatyjától tanulta a héber nyelv és a Tóra olvasás alapjait. Ezt követően a szülők zágrábi rokonaikhoz küldték tanulni a fiút. Zágrábból hazatérve előbb Komáromban, majd 1831-1839-ig Trebitsch Markusz híres nikolsburgi jesivájában képezte tovább magát. Rabbi diplomáját a német zsidó felvilágosodással élesen szembenálló Chatam Szófer pozsonyi jesivájában szerezte.

1850-ben a helytartóságtól tanítói oklevelet nyert. Előbb Nagysurányban volt a zsidó iskola vezetője, majd Jászberényben választották rabbivá. 1857-ben a Jászberénybe látogató királyt Natonek rabbi nagyhatású magyar nyelvű szónoklattal üdvözölte. Jászberényből azonban távoznia kellett, mert a zsidóság Palesztinába való visszatérését hirdette a zsidó emancipáció híveivel szemben.

Natonek József az első politikai cionista volt, aki a zsidóság fennmaradását a zsidó állam ősi földön való megalapításában látta. 1861-ben, mikor törvényjavaslatot terjesztettek be a zsidó emancipáció tárgyában, Messiás címmel jelent meg egy brossúrája, amely a politikai cionizmus első, tudatos programja volt. Művével megelőzte Herzl Tivadar és Max Nordau munkásságát. Árása, amelyet elkoboztak, Abir Amieli álnéven jelent meg.

l861-ben a székesfehérvári hitközség felkérésére elfogadta a segédrabbi állást, melyet 1867-ig töltött be. A Palesztinába való visszatelepítés eszméit tudatosan képviselő rabbi érintkezésbe lépett Párizsban az Alliance-szal, Londonban Montefioréval. Utolsó székesfehérvári évében, 1867-ben lemondott rabbi állásáról és Konstantinápolyba utazott. Faud pasa nagyvezír külügyminiszterrel tárgyalt az önálló zsidó állam megteremetésének lehetőségeiről.

Natonek rabbi memorandumában kidolgozta a szentföldi koIonizáció tervét, de betegsége és a közben kitört krétai zavargás megakadályozták a további tárgyalásokat. Súlyos betegsége alatt az összes konstantinápolyi zsinagógában imádkoztak érte. Ezt követően Budapesten telepedett meg.

Natonek József rabbi fő érdeme, hogy az Alliance – és Rotschild a palesztinai kolonizálás gondolatát az ő programja nyomán valósították meg. 1870-ben Budapesten szerkesztette a Das einige Israel című hetilapot, mely az első cionista lap volt Magyarországon.

Forrás: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében, Szerk.: Lakat Erika (Székesfehérvár 2004)

Comments are closed.