tanár, festőművész

/Turócszentmárton (Turóc vármegye), 1870-Auschwitz, 1944./

Budapesten Lotz Károly, Székely Bertalan, Berlinben Kern tanítványa volt, majd Nagybányán folytatta festészeti tanulmányait. 1894. június 20-án lett képesített középisko1ai tanár szabadkézi és mértani rajzolásból.

Tanári pályája megkezdése előtt Münchenben tett rövid tanulmányutat. Ezt követően egy évig helyettes tanár a kaposvári állami főreál gimnáziumban, 7 évig a körmöcbányai állami főreáliskolában. 1903-1930-ig a székesfehérvári Ybl Miklós állami főreáliskolában tanított.

Nyugállományba vonulása alkalmából a tanári kar meleg szavakkal búcsúztatta a művésztanárt. “E hosszú idő alatt nemcsak tanítványai rajongását, tanártársainak baráti szeretetét, hanem Székesfehérvár egész társadalmának megbecsülését vívta ki magának.”

Márton Jakab műveit 1905-ben a Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban állították ki. Ezt követően több tárlaton szerepelt festményeivel. Székesfehérvár műemlékeiről akvarelleket készített, amelyek önálló albumban és képeslapsorozatban is megjelentek. Az 1931. évi gödöllői cserkész világtalálkozó alkalmából szintén népszerű cserkészképeslap-sorozatot festett.

Tájképei mellett számos kiváló közéleti férfiú portréját is megfestette. Ecsetje alól kerültek ki Saára Gyula és Havranek József székesfehérvári polgármesterek, dr. Lőwy Károlynak, a székesfehérvári izraelita hitközség elnökének arcképe is.

1928-1929-ig a székesfehérvári Go1dziher zsidó elemi iskola iskolaszéki elnöki feladatait is ellátta. Tagja volt a Fejér Megyei Múzeumegyesületnek. 1944.június 14-én a többi székesfehérvári és Fejér megyei zsidókkal együtt Auschwitzba deportálták. Egy vagonba került György Oszkárral, egykori kollégájával.

Forrás: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében, Szerk.: Lakat Erika (Székesfehérvár 2004)

Comments are closed.