Az óbudai zsinagóga (III. Lajos utca 163)

Imaházról, a bognár- („Wagenmeister”-) telken, a 18. század elsõ évtizedeiben hallani elõször. Az épület eredetileg más célra készült vályogház lehetett. Az elsõ igazi zsinagóga 1732/33-ban épült, a Zsidó téren (Juden Platz), mely nagyjából a mai zsinagógától délre esõ telek és környéke lehetett, a Duna felöli oldalon. A második 1769-ben, a már megvásárolt telken, Nepauer Mátyás Máté (1719 k. – 1792) tervei alapján.. Az épület azonban a rossz talajviszonyok miatt hamarosan megroskadt, falai megrepedtek, ezért 1817-ben bizonyos részeit le kellett bontani. A helyette építendõ új zsinagóga pályázatát Landherr András nyerte meg klasszicista stílusú tervével. Ö kapta a megbízást a kivitelezésre is. A belsõ díszítéseket Maurer János stukkátor készítette. Fennmaradt a munkálatok héber betûs német elszámolása, a végösszeg 130 000 f. volt.

Az 1821-ben (július 20.) felavatott óbudai zsinagóga épülete a magyarországi korai klasszicizmus egyik legszebb emléke. A zsinagóga építése idején is nevezetességnek számíthatott, Buda és Pest sz. kir. városok egyik ékességének. Vasquez Károly gyönyörû térkép-sorozatának (1838) egyik lapján, a keret bal alsó sarkában, egyéb városképi jelentõségû épületek között F. Weiss ezt is lefestette. A második világháború után a kisebb sérüléseket kijavították, a tetõt cseréppel fedték. Az épületet az 1980-as években ismét felújították, helyesebben: átalakították. Megtekinteni csak kívülrõl lehet, mert a Magyar Televízió stúdióként használja.

A klasszicista – empire díszítésû – épület a 18. század végi karzatos zsinagógák jellegzetes példája. Alaprajza aszimmetrikus. Látható, hogy a korábbi épület megnagyobbítása. A változatlanul megõrzött zsinagóga térhez az északi oldalon kisebb helyiségeket csatoltak. A nõi karzat az északi és nyugati oldalon, L alakban helyezkedett el. Az épület bejárati oldalán hat korinthoszi oszloppal alátámasztott, nyitott portikusz épült. Elõtte 14 kandelábert is felállítottak. Amikor Österreicher Mózes zsidóbírót a község felelõsségre vonta a pazarlás miatt, azt felelte, hogy a vallási szertartásokhoz hozzátartozik a péntek esti és ünnepi kivilágítás. A bima középen állt, fából készült, fehér festéssel és aranyozással, kétoldalt feljáró, a négy sarkán egy-egy obeliszk, empire stílusú díszítéssel, tetejükön kiterjesztett szárnyú sas, lant díszítés a mellvéden, lant és harsona (sófár) a kovácsoltvas feljárón.