/Félegyháza (Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye), 1842. június 11. – New York, 1894. május 25.)

Kohut Jakab és Hoffman Cvi gyermeke, elemi iskoláit Kecskeméten végezte. 14 éves korától Deutsch Henrik, a kecskeméti főelemi tanítója készítette elő a gimnáziumi tanulmányokra. Ezt követően a kecskeméti református főgimnáum tanulója lett, s emellett Fleischmann E H. főrabbi oktatta a Talmudra.

1860-ban Pestre küldték nyelvet tanulni a német állami gimnáziumba, ahol kiváló eredménnyel érettségizett. Az ifjú tudósjelölt a boroszlói rabbi szemináriumban képezte tovább magát minden elképzelést felülmúló szorgalommal, tehetséggel, de nehéz anyagi körülmények között.

Egyszerre tíz keleti nyelv elsajátításával és a teológiai, bölcseleti tárgyak tanulásával foglakozott. 1865-ben szerezte meg a bölcsészdoktori oklevelet Lipcsében, a rabbi képesítést pedig 1867-ben. 1866-ban a Deutsche Ungar Hindische Gesellschaft tagjává választotta.

1867-ben a visszatért Magyarországra, és Székesfehérváron a hitközség felkérésére próbaszónoklatot tartott Peszáhkor (Húsvét) oly sikerrel, hogy egyhangúlag megválasztották rabbijuknak.

1868-ban az Országos Zsidó Kongresszus jegyzője lett, s még ugyanebben az évben báró Eötvös József kultuszminiszter kinevezte a Fejér megyei összes zsidó iskolák igazgatójának.

A székesfehérvári mozgalmas, sok munkával telt évek alatt születtek Kohut Sándor gyermekei. Felesége, Weiszbrun Júlia négy gyermeknek adott életet Albában: Kohut Elemér, Emil (Mose Zwi Hersch) 1869. november 24-én született, Ilonka 1871. június 28-án, Valéria 1872. július 20-án, Kohut György 1874. február 11-én. (lásd fent, Kohut G. Alexander).

Kohut Sándort 1874-ben Pécsett választották meg rabbinak. 1880-tól Nagyváradon lett főrabbi 1884-85-ig, majd elfogadva a New York-i Ahavasz Cheszed hitközség meghívását az USA-ba települt, és fő műve, az Aruch complementum kiadásán dolgozott.

Kohut Sándor kezdeményezésére alapították meg a Jewish Theological Seminaryt, amelynek tanára és igazgatója volt haláláig. A kiváló tudós rabbi a szószéken halt meg, amikor Kossuth Lajos halálhíre elérkezett hozzá, s felkelt a betegágyából és a zsinagógába ment híveinek vigaszt nyújtani.

Tanulmányai magyar, német, angol és héber nyelven jelentek meg. Munkatársa volt a magyar és az európai vezető zsidó folyóiratoknak.

Leghíresebb műve az Aruch Complementum, sive Lexicon vocabula et res, quae in libris Targumicis, Talmudicis et Midraschicis continentur (Viennae et Berolini, 1878-1892. IX.).

Kohut Sándor második felesége, Rebekkah Kohut Az én osztályrészem (My portion, New York, 1925) címmel életrajzi regényt írt, amely külön fejezetet szentel Magyarországnak.

Kohut Sándor testvére, Kohut Adolf (Mindszent, 1847. november 10. – Grunewald, 1917. szeptember 29.), aki német nyelvterületen vált kiváló íróvá, publicistává.

Forrás: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében, Szerk.: Lakat Erika (Székesfehérvár 2004)