főrabbi

/Nagykanizsa, 1907. január 17. Auschwitz, 1944./

Középiskolai tanulmányait a nagykanizsai gimnáziumban végezte. Ezt követően az Országos Rabbiképző Intézet egyik legígéretesebb tehetségű növendéke, Heller Bernát legkedvesebb tanítványa volt. „Érdeklődése középpontjában a Szentírás és annak segédtudományai álltak. Gazdag keleti nyelvi, főként asszír ismereteket szerzett, amelyek alapján már rabbi-jelölt korában több pályadíjat nyert dolgozatival.

Másodéves növendék korában felkérték, hogy a Jüdisch Lexikon munkatársaként címszavakat írjon az ötkötetes műbe. Bibliakutató munkásságának a legmaradandóbb értékű alkotása Nachum és Eszter könyveinek magyarázata. Eszter kommentárja volt a doktori értekezése is egyben, amely bekerült a Kahana szerkesztésében megjelenő sorozatba.” (Komlós Ottó: Keleti Tanulmányok Hirscler emlékére 138. old. Budapest, 1950. Kiadja Komlós Ottó)

E munka kiemelkedő értékét az is bizonyítja, hogy ez a disszertáció volt az egyetlen héber nyelven írott értekezés, amelyet a Rabbiképzőn kívül a Pázmány Péter Tudományegyetemen is elfogadtak bölcsészdoktori disszertációnak.

1931-ben a székesfehérvári hitközség megüresedett rabbi székébe hívták. Hirschler, – akit Heller Bernát a Rabbiképző egyik pazar ígéretének nevezett – az elméleti, tudósi pályát és a tanári katedrát a gyakorló rabbi munkájával cserélte fel.

1931-1944-ig tartó székesfehérvári rabbisága idején az egyre erősödő antiszemita nyomással szemben a hitközség belső önvédelmének megerősítésén, a zsidó öntudat kiépítésén fáradozott a kiváló hitközségi vezetőkkel és a később mártírhalált halt rabbitársaival együtt. Különös figyelemmel, szeretettel fordult az ifjúság felé. Tudta, hogy a bekövetkező tragédiát csak erős, öntudatos, a zsidó vallás és kultúra iránt elkötelezett fiatalok élhetik túl. A fenti célok megvalósítása érdekében 1936-1943 között Hirschler Pál szerkesztésében jelent meg a XI. Községkerületi Értesítő.

Hirschler Pál, e kiváló tudós rabbi folytatta, sőt Székesfehérváron még inkább kiteljesítette elméleti munkásságát. 1942-ben jelent meg az újhéber irodalom egyik legkiválóbb, 1966-ban Nobel-díjjal kitüntetett prózaírójának, Agnonnak A tengerek szívében című műve dr. Gerson ben Joszéf, azaz Hirschler Pál fordításában.

Lefordította Ezékiel könyvét is, amelyet az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság által tervezett Szentírás kiadás számára készített. A deportálás előtti utolsó pillanatokig dolgozott. Ezékiel fordításának kéziratát a német megszállás után tíz nappal küldte el a rabbiképző igazgatójának, Löwinger Sándornak.

Hirschler Pált 1944. június 14-én hurcolták el a több mint 3.000 székesfehérvári és Fejér megyei zsidóval együtt. Auschwitzban, édesanyjával együtt a munkaképtelenek oldalára állították: útjuk egyenesen a gázkamrába vezetett.

Forrás: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében, Szerk.: Lakat Erika (Székesfehérvár 2004)