(1882-ig Heller)

közgazdász, író, a Magyar Cobden Szövetség igazgatója, a Törvényszéki Hites Könyvszakértők Országos Egyesületének alelnöke

/Székesfehérvár, 1861. január 12. – ? , 1944./

Heller Móritz néven jegyezték be Székesfehérváron, szülei Heller Sámuel és Weisz Marie voltak. A budapesti műegyetemen tanult. 1882-ben Pozsonyban, majd Budapesten a Kereskedelmi Akadémia tanára lett. Ezt követően a Hazai Általános Katonai Biztosító Rt. vezértitkárává nevezték ki. 1944-ben elhurcolták, további sorsáról a jelenlegi források alapján nincsenek adatok.

Több tankönyvet írt, melyek számos kiadást értek meg. 1906-1908-ig a Kereskedelmi Szakoktatás című folyóirat szerkesztője volt.

Főbb művei: A mezőgazdasági hitel és a zálogleveles kölcsönök (Bp., 1891); A jelzálogos kölcsönök (Bp., 1894); Kereskedelmi irodai munkálatok (Bp., 1899); Az életbiztosításról (Bp., 1900); Kamatszámítás (Bp., 1903); Közgazdasági tudnivalók (Bp., 1904); Politikai számtan (Bp., 1907); Der mathematische Unterricht an den Handelsschulen (Bp., 1912. Bogyó Samuval) ; Cobden Richárd és tanítása (Bp., 192 1); Az értéktőzsde (Bp., 1922);A Magyar Nemzeti Bank és a pénz piac (Bp., 1928); Mérleg és adómérleg (Bp., 1928); Régi írások aktuális közgaZdasági kérdésekről (Bp., 1929); A pénz tragédiája (Bp., 1939).

Forrás: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében, Szerk.: Lakat Erika (Székesfehérvár 2004)