m. királyi tanácsos

(Friedberg), rácalmási,

/Érmihályfalva (Bihar vármegye), 1843. április 17. – Bécs, 1917. február 7./

A család őse Friedberg Mózes főrabbi volt, aki 1847-ben Rácalmásra költözött Érmihályfalváról. A rácalmási hitközség fórabbijának három gyermeke közül Mór és Adolf a Frigyessy nevet vették fel, Nanette Rácalmáson ment férjhez.

Frigyessy Adolf reáliskolai és kereskedelmi akadémiai tanulmányait Budapesten végezte. Elóbb a biztosítási szakmában gyakornokoskodott, de rövidesen a Pannonia Viszontbiztosító Társasághoz került. Kiváló szellemi képességeit gyorsan kamatoztatta, így hamarosan vezértitkárrá nevezték ki.

1872-ben Bécsben a Salus Viszontbiztosító Társaság igazgatója, majd utóbb vezérigazgatója lett. 1876-ban Triesztben az Adria Biztosító Társaság vezérigazgatójává nevezték ki. 1896. június 6-án rácalmási elónévvel nemességet, 1911-ben magyar királyi udvari tanácsosi címet szerzett. Magyarországon ó honosította meg a mezógazdasági átalánybiztosítást.

Rácalmási Frigyessy Adolf fia, Arnold /Trieszt, 1881. január 7. – Trieszt, 1950. április 8./ részt vett az I. világháborúban, majd ezt követően a trieszti Adria Biztosító Társaság vezérigazgatója lett, Frigessi da Rattalma néven. Frigyessy Arnold fia a cégalapító nagyapa, Adolf nevét és világhírű cégét örökölte és vitte tovább a társaság központi Vezérigazgatójaként.

Forrás: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében, Szerk.: Lakat Erika (Székesfehérvár 2004)

Comments are closed.