urológus orvos, egyetemi magántanár

magyarfeleki

/Lovasberény (Fejér megye), 1861. március 14 – Budapest, 1932. augusztus 20./

A budapesti orvosi egyetemen szerzett diplomát, 1898-ban urológiából magántanári képesítést nyert. Ezt követően a Poliklinika urológiai osztályának lett a főorvosa. Az ő kezdeményezésére alakult a Teleila Egyesület, amelynek szintén fóorvosa volt. 1905-ben
az Országos Közegészségügyi Tanács rendkívüli tagja lett. 1910-ben magyarfeleki előnévvel nemességet szerzett. Az Urológia című szaklap szerkesztője volt. Szakcikkei számos hazai és külföldi folyóiratban jelentek meg.

Önálló művei:
Az ivar és húgyszervek blenorrheás megbetegedéseinek és az ezekhez csatlakozó bántalmak kór és gyógytana. (Bp., 1890); A húgycső betegségeinek urethroskopiai kór jelzése és orvoslása. (Bp., 1916

Forrás: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében, Szerk.: Lakat Erika (Székesfehérvár 2004)

Comments are closed.