orvos, költő, műfordító

/Lovasberény (Fejér megye),

1865. május 3. (?) Budapest, 1940. szeptember 1./

Budapesten avatták orvos doktorrá. 1893-ban a főváros kerületi, 1910-ben tiszti főorvosa. Az egészségügyi és orvosi szakirodalom mellett szépirodalommal is foglakozott. Elismert költőként 1911-ben a Petőfi Irodalmi Társaság tagja lett. Lefordította Lenau költeményeit.

Önállókötetei: Vándor felhők (versek, Bp.,1900); Árnyak és sugarak (versek, Bp., 1903); Őszi szántás (versek, Bp., 1930); A. B. C Az egészség könyve versekben és képekben (Bp., 1930); Budapest közegészségügye érdekében alkotott rendeletek és határozatok, [-Ill. (1904-1909); Az én mezőm (versek, Bp., 1912); Hogyan éljünk nyáron, télen? Kis versekben elmesélem… (Bp., 1938).

Forrás: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében, Szerk.: Lakat Erika (Székesfehérvár 2004)

Comments are closed.