Hoffmann Ferenc (Efraim Kishon) író Budapesten született 1924. augusztus 23-án, és a svájci Appenzellben hunyt el 2005. január 29-én.

„1924-ben születtem Magyarországon, és 1949-ben újjászülettem Izraelben”. – fogalmazta meg.

Édesapja bankigazgató volt. Annak ellenére, hogy kiváló minősítéssel végezte iskoláit 1941-ben, a magyar Horthy-rezsim által a hírhedt nürnbergi törvények mintájára bevezetett faji törvények megakadályozták, hogy tovább tanuljon. Aranyműves inasként kezdett dolgozni.

1944-ben, amikor Magyarországon minden zsidót internáltak, Hoffmann Odüsszeiája is megkezdődött. Csak a csodával határos módon élte túl a koncentrációs tábort.

Az egyik táborban egy alkalommal az őr lelőtte a körülötte álló 10 embert, de őt életben hagyta. „Hibát követett el, amikor életben hagyott egy szatirikus írót” – jegyezte meg Efraim Kishon visszaemlékezéseiben. Egy másik táborban annak köszönhette életét, hogy a lágerparancsnoknak szüksége volt egy sakkpartnerre.

Már a sobibori megsemmisítő láger felé hurcolták, amikor sikerült átszöknie a lengyel határon, és a háború végéig Stanko Andras néven bujkált. A 21 éves fiatalember túlélte a háborút, de 20 tagú családjából csak szülei és testvére maradtak életben.

1949-ben egy menekülthajóval megérkezett a frissen megszületett Izrael Állam partjaihoz. Haifa kikötővárosban a fiatalember, aki a háború után már megváltoztatta családi nevét, a vámtiszttől megkapta az Efraim keresztnevet.

Efraim Kishon az Új Kelet című magyar lap munkatársa lett, amíg héberül tanult. Csatlakozott a Názáret melletti Kfar Hachores kibuchoz. Mindössze két év nyelvtanulás után Kishon már naponta publikált a Maariv című lapban – és újságíróként dolgozott 30 éven át.

Rövidesen egymás után jelentek meg könyvei humoreszkjeivel, szatirikus írásaival, tárcáival. 1959-ben megjelent gyűjteményes kötete, a „Look Back Mrs Lot!” a New York Times listáján már „a hónap könyve” lett.

Szatirikus írásainak sikerét jelzi, hogy műveiből 43 millió példány fogyott 37 nyelven. 1980-ban kiadott Sefer Mishpahti (Családi történetek) című könyvénél csak a Bibliából kelt el több héber nyelven.

Filmjeivel is számos nemzetközi elismerést aratott, többek között két ízben nyerte el a San Francisco-i Golden Gate-díjat és háromszor a hollywoodi Golden Globe-díjat.

„Nem író vagyok, hanem humorista” – idézi Efraim Kishon kijelentését az Independent. – „Az emberből csak halála után lesz író”.

Munkásságát számos izraeli és nemzetközi díjjal ismerték el. 1999-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki.

Forrás: MTI, NOL – „Efraim Kishon – A koncentrációs tábor túlélőjéből lett szatirikus író” című Independent cikk nyomán.