Kedves Barátaim!

Az elõzõ leveleimben eléggé hivatalosan közöltem a híveket… most talán kicsit könnyedebben írok. A tv-ben sincs jó mûsor, a rádió sem zavar be. Nincs felugró messenger vagy skype ablak sem…

Tehát teljesen a levelemre tudok koncentrálni. (— remélem) J

Amikor csütörtök esténként elkezdem írni ezt az irományt, sokszor nem is igazán tudom, mirõl szeretnék írni. Aztán jutnak eszembe a gondolatok, kis hullócsillagok, átrohannak elõttem, így elevenednek meg a hétközbeni élmények. Azokat gyorsan leírom a lap aljára, nehogy elfeledjem, és így alakul – alakulgat a „mû”.

Ez egy nehéz mûfaj, olyan, mint egy monológ. Beszélek, beszélek…

A sófár újság blog-ként is kezeli, mint egyszer korábban errõl írtam. Érzelmek, ötletek, tévedések gyûjteménye. Ebbe sajnos néha hiba is csusszan. Csak úgy spontán módon. És vannak, akik rögtön küldenek javítást is rá.

Köszönöm.

Ám én sokkal jobban örülnék, ha a témával kapcsolatban konstruktív módon, a közös gondolkodást serkentve jönnének a megjegyzések. Ötletek, tanácsok. Szükségünk van rá.

Mintegy hete folyik egy zártkörû e-mail-es beszélgetés. néha érzelmekkel telve, néha szenvedéllyel telve. A téma teljesen prózai: a zsinagóga padjainak elrendezése, vagyis pontosabban hol üljenek a hölgyek a földszinten.

Nagy élvezettel olvastam az érveket, az ellenérveket, a tudományos megközelítéseket és a gyermekkori élmények bódító leírását. Örültem, hogy errõl esik szó, és hogy ennyien mondták el a véleményüket. Hiszen amikor a 19. században Ludwig Förster megtervezte a Dohány zsinagógát, nem kérdezte meg az emberek (a hívek) véleményét hogy miképpen épüljön az épület, hanem példákat vett és épített, majd átadta. Ünnepelt építészként megtehetett szinte bármit.

Éppen ezért nagyon fontos, amit most mi itt teszünk. Mi tervezünk és alkotunk, és ez nemcsak arról szól, hogy hosszú idõre meghatározza a templom elveit, hanem a budapesti neológia egyik átépülõ és átrendezett zsinagógájának lesz az új berendezése, a filozófiája.

(Én személy szerint nem is emlékszem, hogy egy imaház belsõ berendezését átalakították volna valamikor.)

Ahogy haladunk a döntés felé, egyre jobban kivilágosodik, hogy kettõs hatás érzõdik a hívek között.

Az egyik, hogy a Tóraolvasót helyezzük középre, azaz a klasszikus hagyományok szerint legyen a belsõ tér, és a Tórolvasás mindenkihez egyformán közel legyen. Igen, az emberek vágynak a Tóra fizikai közelségére. Ez külön spirituális tartalommal bír. A fizikai közelség magában hordozza a látványt, az aurát, a felolvasás érthetõségét, hallhatóságát is. (Ám Isten közelségét nem! Az nem centiben mérendõ.) Érdekesség, hogy a klasszikus haszid kultúra a mezõkön és erdõkben sétálva elmondott imákban született meg. A meditáció és a teremtett világ közelségének megértésében. Ám a Tóra közelségének érzete sok emberben ezt az érzést kelti. Látom érzem a Teremtõ könyvét. És ez jó. Tapasztalat, hogy a teátrálisan elhelyezett funkciók eltávolítják az embert a szertartástól.

A másik vitás pont volt: a nõi rész elmozdítása a hátsó sorokból oldalirányba, párhuzamosan a férfisorokkal. Ez, ha az eredendõ törvényeket nézzük, akkor pont ellentétes a háláhával, ami a disztingvációt írja elõ. (lásd paravános zsinagógák Budapesten…). És a hívek mégis ezt támogatták. (Férfiak és nõk is.)

Szóval ez a két erõ összetalálkozott és gyõzedelmeskedett a levelekben… a Tóra középre hozása, és a hölgyek elmozdítása.

Látszólag teljesen furcsa a helyzet, mert most vagy szigorítunk, vagy enyhítünk a törvényeken! Egy szigorítás és egy enyhítés??? Akkor most merre megyünk???

Ám ahogy látom a vox populi, nem törõdik a sulhán áruh-hal, a vox dei-vel, és saját képmására alkotja a teremtményét, a gyülekezet házát.

Bár ez a gondolkodásmód nem újdonság, és nem mi írjuk bele aranybetûkkel a krónikáskönyvbe, hiszen a több, mint száz esztendeje a modern ortodoxia egyik alapelve volt a klasszikus hagyományok megtartása mellett elfogadni a modern világ elvárásait. A világi mûveltséget, az emberek megváltozott igényeit, hiszen a korok is változnak.

Hát most itt tartunk. És építünk…

***

Remélem azt a közösséget és azt a zsinagógát, ahol mindenki megtalálja azt, amit nagyon keres. Amikor elkeseredett voltam, tõlük kaptam leveleket, biztattak bennünket. (Lásd mellékelt képet a Talmud Tóráról, milyen vidámak vagyunk J)

Nagyon jól esett a sok önkéntes tevékeny részvétele, akik hétrõl-hétre megtesz minden tõlük telhetõt. Nélkülük ez a közösség sehol sem tartana…

És most jön a kérés… J

A széder estéhez szükségünk van még segítõkre! Férfiakra is! (lásd „széder elõkészület” dokumentum a mellékletben!!!) ? – el van jelölve az a munkarész, ahol még kell segítség!

FONTOS!!!!

Ne feledjük, most néhány hétig nem a zsinagógában imádkozunk!

A Bocskai út – Zsombolyai utcai sarkon lévõ TIT székházban lesz az Istentisztelet. Megközelíthetõ a Kosztolányi Dezsõ térrõl

FONTOS!!!!

Ezen a héten még este 6 órakor kezdünk, majd a vasárnap kezdõdõ nyári idõszámítás miatt egészen az õszi ünnepekig este 7-kor kezdünk imádkozni!

Március 24. péntek 18.00 – szombatköszöntõ A TIT székházban

Március 25. szombat 9.00. reggeli ima

Március 29: szerda 17.00 Talmud Tóra nálam

Március 31. péntek 19.00. ima a Bocskai úti TIT székházban

MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK IMÁDKOZNI, TANULNI, EGYÜTT LENNI:

aki szeretne jönni a széder estére, kérjük, mihamarább jelezze!!!

Anikó – Zoli

Számlaszámunk: OTP — 11773126-00024284 (Szepesi Judit)

www.zsinagoga.net