Forrás: MNO

Gombár Csaba szerint “nem lehet örökké büntetlenül Kárpát-medencézni”

2008. november 20. 00:00Lassan úgy érezhetik magukat a felvidéki magyarok, mint húsz esztendővel ezelőtt erdélyi nemzettársaik. Akkor – Nicolae Ceausescu elvtárs nagyszerű, jövőbe mutató utasításainak engedelmeskedve – egyik napról a másikra kiirtották a még meglévő (kevés) magyar sajtóorgánumból a magyar helységneveket. Az Erdély szó már régen nem jelenhetett meg nyomtatásban, a Transzilvániának sem örültek Bukarestben, Magyarország pedig már régen közellenségnek számított. Akkoriban Grósz Károly látogatott el Aradra, hogy jól megalázzák – most Gyurcsány Ferenc játszotta ezt a szerepet Révkomáromban. A Szlovákiában nyomtatott, magyar iskolák számára készült honismereti tankönyvekben a helységnevek és földrajzi jelölések kizárólag szlovákul kaptak helyet (amikor ezt Göncz Kinga külügyminiszter szóvá tette, Fico úgy reagált: manapság már senkit sem érdekel, hogy mit mond a magyar diplomácia vezetője). Tegnap már arról érkezett hír, hogy a szlovák belügyminisztérium megtagadta egy polgári társulás bejegyzését arra hivatkozva, hogy annak alapszabályában a Kárpát-medence földrajzi név szerepel, s ez a jelölés – az indokolás szerint – “a Szlovák Köztársaság területi egysége szempontjából elfogadhatatlan”. Az Új Szó úgy tudja, hogy a minisztérium a “Kárpát-medencében élő nemzetek szellemi, kulturális és tárgyi értékeinek megőrzését” rögzítő bejegyzési kérelemben megfogalmazottak megváltoztatásához köti a társulás bejegyzését. A hivatal úgy gondolja, hogy “a Szlovák Köztársaság területén csak egy nemzet él, a szlovák. Szlovákia egy részének Kárpát-medence névvel való jelölése a Szlovák Köztársaság területi egysége szempontjából elfogadhatatlan”. A kifejezéssel korábban Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettesnek is gondja akadt, amikor a szlovák köztévé műsorában kijelentette, hogy küzdeni fog a kifejezés használata ellen.

A meghökkentő döntés jöhetett akár magyar sugallatra is: Gombár Csaba politológus néhány napja (a Magyar Tudományos Akadémia Szociológia és Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetei és a szlovák Institute for Foreign Affairs által megrendezett, a szlovák- magyar konfliktust kiveséző budapesti kerekasztal-beszélgetésen) közölte, “nem lehet örökké büntetlenül Kárpát-medencézni”, mivel ennek a logikus következménye az, ami Dunaszerdahelyen történt. A politológus azt látja megoldásnak, ha a Kárpát-medence országai feladják etnicizáló politikájukat, és megszabadítják a két országot attól a politikai zajtól, amelyek ezeket felerősítik.

A jegyzetíró ilyenkor megáll, és néz bután a monitor előtt. Idő kérdése, és liberális elvtársaink felállítanak egy szórendőrséget, eldöntve, mely szavakat illik és szabad használni és melyeket nem, mert sértik valakik érzékenységét. Már látom, hogy Gyurcsány Ferenc sietve megváltoztatja a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának nevét valami másra – vagy éppen azonnali hatállyal bezárja-betiltja, miközben az összes szomszédtól elnézést kér. Módszeresen mondatnak le a szavainkról, vagy bemocskolják-elferdítik azokat: a “magyarkodni” kifejezés például – miközben teljesen értelmetlen, hiszen egy amerikai sem amerikáskodik, ha hazafias érzéseket táplál saját országával szemben – nálunk már régóta egyenlő a tomboló fasizmussal, és nem szalonképes dolog leírni az élettér szót sem.

A legszomorúbb az, hogy néha magyar kormányzati tisztségviselők is tevékenyen hozzájárulnak ehhez a folyamathoz. Legutóbb éppen a kormányszóvivő hökkentett meg e frappáns mondattal: “Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Robert Fico szlovák kormányfő szombaton találkozik egymással Komáromban, illetve Komárnóban” – közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-vel, állt a hírügynökségi jelentésben. Ha már ennyire udvariasak vagyunk a helységneveket illetően, akkor ha legközelebb az unió fővárosában van dolga a kormányfőnek, akkor menjen Bruxelles-be, ha pedig Ausztriában tárgyal, Wien-be utazzon.

A Kárpát-medence kifejezés egy pontosan definiálható földrajzi fogalom. A Wikipédia szerint “a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában, nagyjából a Duna középső folyásának vízgyűjtő területét foglalja magába. A Kárpát-medence területén ma számos ország osztozik, ezek Magyarország és Szlovákia teljes egészében, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna pedig kisebb-nagyobb területrészekkel”. A bejegyzést kérő hagyományőrző szervezet a népművészettel foglalkozik, nem politikával, és szakemberek szerint a Kárpát-medencében vannak olyan tipikus zenei, népzenei és a néptáncot meghatározó jegyek, amelyek pontosan leírják ezt a térséget.

Ha már fentebb megemlítettük a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, nem kell elfelejteni, hogy az sem tetszik Szlovákiának. Veszélyes, a világban példa nélkül álló szervezetet látnak benne. Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselője nemrég Strasbourgban, európai parlamenti plenáris ülésen arról beszélt: “Soknyelvűség és kultúrák közötti dialógus nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az egy kultúrához tartozók és egy nyelvet beszélők találkozhassanak, nemzetközi érdekvédelmi szervezeteket, tanácskozó testületeket hozzanak létre.” A Francia Ajkúak Nemzetközi Szervezete, öt kontinensen, ötvenöt tagállamban, közel kétszázmillió franciául beszélő polgár politikai, kulturális és gazdasági együttműködését segíti. A Zsidó Világszövetség 1936 óta csaknem száz országban hangolja össze tagjainak érdekvédelmét. Sőt, létezik a Zsidó Parlamenti Képviselők Világegyesülete is. “Az európai normákkal össze nem egyeztethető, hogy bármely közösséget, legyen francia, zsidó, román vagy magyar, békés érdekvédelmi törekvései miatt támadják, mint ahogy az a napokban Szlovákiában történik” – mondta Sógor Csaba.

Kíváncsian várom, mit lép erre a magyar kormányfő, vagy a kérdésben illetékes “kócos asszony” (idézet Slotától), Göncz Kinga külügyminiszter. A helyzetük nem egyszerű, mert mostanában egyre nagyobb maflásokba szaladnak bele. Olvassunk csak bele Uj Péter indexes főszerkesztő Pofonok völgye című publicisztikájába: “Akárhogy is szépítjük, forgatjuk, vizsgáljuk az utóbbi napok magyar- szlovák csúcsdiplomáciai eseményeit, nem nagyon juthatunk más következtetésre, mint hogy ez a Fico nevű populista senki nagyon csúnyán bezavarta a málnásba a mi európai értelemben vett Ferinket.” Gyurcsány – hatalmának fenntartása érdekében – kitalálta itthon a náciveszélyt, engedte kialakulni az operettnáci-csoportokat, és ezt Ficóék jól kihasználják ellenünk. Budapestről tippeket adunk arra, hogy miért kellene felháborodni, ők meg veszik a lapot (olvassák a magyar újságokat) és felháborodnak.

Öllös László elemző, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke szerint Szlovákiában “ideológiai eszközökkel gyártanak ellenséget”, a magyarokra pedig egyszerűen szükségük van, és “ha nem lennénk, ki kellene bennünket találni”. Szlovákia jelenlegi vezetői szerinte ennek az ideológiának a foglyai, és a jelenség hátterében az áll, hogy “különböző marxista ideológiák keverednek az első szlovák állam hagyatékával, más kelet-európai parancsuralmi rendszerekkel, látják a putyinizmust, és ebből összeraknak maguknak egy világképet”.

Felvidéken is beérett a “felelős politizálás”, meglettek a következményei. Csak annyi a különbség, hogy a Szemlőhegy utcai villát jól védi a Köztársasági Őrezred, míg Malina Hedvignek és a többi felvidéki magyarnak nincsenek személyi testőrei.

Comments are closed.