Forrás: Múlt-Kor

A III. Ince pápa által összehívott negyedik lateráni zsinat három ülés után határozatokat hoz az egyháznak a zsidókkal és az eretnekekkel (1143) szembeni magatartásáról és az egyházi tanok értelmezéséről. III. Ince pápa már a meghívólevélben kifejtette, hogy a zsinatnak “ki kell irtania a bűnöket, … meg kell reformálnia az erkölcsöket, … és hasznos rendeleteket kell kibocsátania az alsó- és felsőpapság számára”. A zsinat hetven cikkelyben foglalja össze döntéseit: – dogmává emelik a kenyér és a bor szent áldozáskor Krisztus testévé és vérévé való átváltozását; – az eltérő tanok képviselőit eretneknek nyilvánítják, akiknek üldözése nemcsak az egyházi inkvizíció, hanem a világi fejedelmek kötelessége is; – fokozzák a zsidók és keresztények elkülönülését (nagyhéten kijárási tilalom, valamint megkülönböztető öltözet a zsidók számára); – minden kereszténynek egy évben egyszer gyónnia és áldoznia kell; – a rendezett lelkipásztorkodás biztosítékaként egy egyházmegye sem maradhat három hónapnál tovább püspök nélkül; – a püspököknek megfelelő és képzett prédikátorokat és gyóntatókat kell alkalmazniuk, valamint anyanyelvű prédikációról gondoskodniuk a hivők számára. 1217. június elejére keresztes hadjáratot határoznak el Egyiptomba.

Comments are closed.