Forrás: Múlt-Kor

Ferenc József uralkodó szentesítette az 1895:XLIII. törvénycikket, amely szerint mindenki szabadon követhet bármely vallást. Ettől kezdve a politikai jogok gyakorlása nem függött a vallási hovatartozástól. A jogszabály a felekezetenkívüliséget is elismerte. Az 1.§ kimondta: `Mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet vagy vallást, és azt az ország törvényeinek, valamint a közerkölcsiség kívánalmainak korlátai között külsőképen is kifejezheti és gyakorolhatja. Senkit sem szabad törvényekbe vagy a közelkölcsiségbe nem ütköző vallási szertartás gyakorlásában akadályozni, avagy hitével nem egyező vallási cselekmény teljesítésére kényszeríteni.` A 2.§ szerint `a polgári és politikai jogok gyakorlására való képesség a hitvallástól teljesen független`. 3.§: `vallási hite vagy egyházi szabályai senkit sem menthetnek föl törvényen alapuló bármely kötelesség teljesítésétől.` 4.§: `egyházi fenyíték nem alkalmazható senki ellen abból az okból, mivel az illető törvényben rendelt valamely polgári kötelességét teljesítette, vagy törvényben tiltott valamely cselekvést nem vitt véghez, vagy pedig mivel törvény által engedett polgári jogait szabadon gyakorolta.` 5.§: `valamely vallásfelekezetből kilépni, vagy valamely vallásfelekezetbe belépni mindenkinek szabad a törvényekben megállapított feltételek alatt. Ez lehetővé tette a felekezeten kívüliség állapotának törvényes elismerését is.` 6.§: `a latin, a görög és az örmény szertartású katholikus, az evangélikus református, az ágostai hitvallású evangélikus, a görög-keleti szerb és görög-keleti román, valamint az unitárius egyházakra és hívekre – nem különben az izraelitákra vonatkozó törvények és jogszabályok változatlanul fenntartatnak.` A törvény helyébe az Országgyűlés 1990. január 24-i ülésén elfogadott új jogszabály lépett. Ezt a parlament a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása, a mások meggyőződését tiszteletben tartó, a tolerancia elvét megvalósító magatartás elősegítése érdekében, és ennek garanciájaként az egyházak önállóságának biztosítása, az állammal fennálló kapcsolatainak szabályozása céljából – összhangban az Alkotmánnyal, továbbá a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival – hozta meg.

Comments are closed.