Forrás: Origo

Az éttermeik mindenhol ott vannak, pedig alig 1100-an élnek hivatalosan Magyarországon. Lassan szivárognak be, sokan közülük kamionsofőrként, papucsárusként kezdték. Ma már kevesen jönnek: a kínai konkurencia túl erős, a gazdasági problémák őket is elriasztják, a beilleszkedés sem problémamentes. Akik itt ragadtak, nem panaszkodnak, testvérüknek tartják a magyarokat: igazi kalandorok, akik tudtak változtatni a magyarok ízlésén is – riport a Magyarországon élő törökökről.

A titok: dupla adag cukor, halal hús és egyeztetett árak

Coskun Mehmet állítja, ő és két társa – a három testvér – szerettette meg a budapestiekkel a török konyhát. Pedig Mehmet, aki ma négy Star Kebab étterem tulajdonosa és két másik névadója, véletlenül kötött ki Magyarországon. 1992-ben egy ankarai étteremben dolgozott, ahová besétált egy idős férfi, és Magyarországra hívta, ahol akkor legfeljebb 30-40 török élt. Mehmet az akkor létező egyetlen budapesti gyrososnál, az Isztambul étteremben kezdett dolgozni. Hat évvel később, 1997-ben nyitotta meg két társával az első 3 testvér éttermet.

A siker titka a gazdag török üzletember szerint egy egyszerű ötlet volt. “Budapesten akkor még este hat-hét óra után nem lehetett enni sehol. Mi pedig arra gondoltunk, mi lenne, ha hajnali négyig lennénk nyitva, mint a törökországi éttermek. És ez bejött, a fiatalok szórakozás után a 3 testvérben ettek” – magyarázta.

Az első éttermet követte hét másik, később pedig szétvált a három társ, és önálló üzleteket indítottak. Mehmet szerint nem haraggal váltak el, azóta is “szép konkurencia” van közöttük. Ma a nagykörúti éttermek legismertebbjeit ők viszik: a Szerájt, a 3 testvért, és a Star Kebab-láncot. A tizenegy Körút közeli étterem összesen hat tulajdonosé.

A gyros ára egységes, ebben mindig megegyeznek, a többi étel ára legfeljebb száz forinttal tér el egymástól. “Több éterem már nem kell a Körútra, mi nem szeretnénk úgy csinálni mint a kínaiak, akiknek mindenütt olyan sok étterme van, hogy egymás után mennek tönkre” – mondta Mehmet.

A Star Kebab tulajdonosa szerint a magyarok azért szeretik a török éttermeket, mert nem érheti őket meglepetés, hiszen nem a konyhából hozzák ki az ételt, hanem kipakolják a pultra. Nem drága, hasonlít a magyar konyhára, és soha nem kerül bele fagyasztott étel, csakis friss zöldség és hús – sorolta az okokat. A menüt a magyar ízléshez igazítják: bár a gyros – amit a magyarok kedvéért görög néven árulnak a törökök a döner elnevezés helyett – és a török pizza ugyanolyan, mint Törökországban, a baklava más ízesítésű, és a főételek csak félig-meddig hasonlítanak az eredetire. A személyzet magyar, a szakácsok viszont törökök – az ő kedvükért a Nyugati téri Star Kebab pincéjében külön imaszobát is kialakítottak.

Csak nyomogatták a baklavát

A török süteményt, a baklavát az összes török és arab étterembe egy helyről viszik, egy Orczy téri apró pékségből. Soguk Sedat társával, Besmart Emir Murattal remekül megél a sütöde bevételeiből – olyannyira, hogy Sedat otthagyta a fizikusi pályát, fehér pólóban és kötényben dolgozik egész nap a pékségben.

Itt reggeltől délutánig működik a sütő, a cukrász akkorára nyújtja a rétestésztát, hogy akár bele is takarózhatna. A papírvékony tésztára dió, csoki, túró, vagy pisztácia kerül, a serpenyőbe pedig nagy merőkanállal locsolják az olajat. A baklavának negyven percet kell sülnie, ezután kerül rá a szirup – a massza, amiben kétszer annyi a cukor, mint a víz, és órákig fortyog egy ötvenliteres üstben. Közben Sedat török pizzát – lahmacumot – süt a szomszéd helyiségben. A feltét halal húsból készül, ami megfelel az iszlám előírásoknak: a levágott állatot teljesen ki kell véreztetni, a művelet közben pedig a Koránból olvasnak fel.

Sedat hét éve, egy nagy földrengés után jött Budapestre magyar feleségével. Mióta divatba jöttek a török éttermek, a magyarok a baklavára is rászoktak – magyarázta. Az első nap még csak két tepsire valót sütöttek, fél évvel később viszont már hatvanat. “Az első vevők csak nyomogatták, nem is tudták, hogy mi ez” – emlékszik vissza Emir Murat, aki már 13 éve süti a baklavát az Orczy téren. Ma már legalább húsz étterembe szállítják a tocsogós, édes süteményt.

A pékség szomszédságában török kávézó működik – ide járnak a ráérős, a politikai menedékjogot élvező, vagy éppen a munkanélküli törökök kártyázni, társasjátékozni, kávézni vagy teázni. A pékség és a kávézó is egy homályos folyosóról nyílik, a két vállalkozás teljesen együtt él. Aki éhes, átszalad a pékségbe ennivalóért, aki szomjas, elhozza a teát a szomszédból.

Sedatnak így van alkalma megfigyelni a kissé szedett-vedett vendégeket. “Sok török, aki Magyarországra jön, nem igazán kulturált vagy intelligens. Sajnos egy kicsit bunkók, pedig a törökök nem ilyenek. Ez olyan környék, hogy aki nem bűnöző, itt még maffiaságot is tanulhat” – mondta. Sedaton néha nevetnek a többiek, azt mondják rá, hogy nem is igazi török, mert szereti például a klasszikus zenét.

A sátán betűi

Akcse Nureddint, a török kávézó vezetőjét nem a műveletlenség, inkább az elmaradottság idegesíti. A nagymamáját hozta példaként: ő sosem járt iskolába, és azt hitte, hogy a világ 10-15 faluból áll, és minden írást, amit nem a Koránban látott, a sátán betűjének nevezett. Szerinte viszont ezért senkit nem lehet hibáztatni, hiszen így tanulták. Azokat sem szólja le, akik húsz éve élnek Magyarországon, de nem változnak. “A mi gyerekeink már nem ilyenek lesznek” – tette hozzá.

Sok társához hasonlóan Nureddin piacozással kezdte, de azt mondta, mostanra már nem éri meg a fáradságot az ilyen munka: hiába jobb minőségűek a török ruhák, a kínaiak annyival olcsóbban adják az árut, hogy mellettük nem lehet labdába rúgni. A kávézó viszont általában megtelik estére, és csak akkor ürül ki éjfél előtt, ha nincs meccs – mondta. A foci az egyik fő vonzerő, a török sportcsatorna előfizetése ugyanis túl drága ahhoz, hogy a vendégek otthon megengedhessék maguknak, márpedig a török foci mindenkit érdekel. A törököket meg lehet ölni, de legyőzni nem lehet őket soha, ez a foci Eb-n is kiderült, büszkélkedtek a törökök.

A legkedvesebb nép Magyarországon él

A kávézóban csak férfiak voltak ottjártunkkor is – Akcse Nureddin szerint előfordul, hogy egy-két nő megnézi itt a meccseket, de ez ritka. A törökök a magyar kávézókba párosan is járnak, de ide nem szívesen hozzák el a feleségüket, mert azt mondják, így jobban érzik magukat – magyarázta. A nők pedig sajnos otthon maradnak – csóválta a fejét.

Kevés is a török nő Magyarországon: nem minden török engedheti meg magának, hogy a családját is Magyarországra költöztesse, sokaknak pedig magyar felesége van, akik könnyen találnak társaságot a hazájukban. “Meg itt vannak a fanatikusok, de ezekből a hülyékből kevés van” – tette hozzá a kávézó vezetője. Azokra célzott, akik a feleségük nélkül mennek bulizni, mert úgy gonbolják, hogy a nőknek nincs keresnivalója az ilyen helyeken, pláne egyedül.

Férfias dolgok

Egész máshogy látja a kérdést egy török üzletember, Ahmet Mücahit Akyüz. Szerinte nem is lenne értelme, hogy a nők a kávézókba járjanak. “Ott férfias dolgokról beszélgetnek, csak unatkoznának” – mondta. “Kevés itt a török nő, és a legtöbben otthon vannak, hiszen nem nagyon beszélnek magyarul. Inkább törökökkel találkoznak, vagy olyan magyar nőkkel, akik tudnak törökül.” Külön nő- és férfi közösség létezik Magyarországon is, a török nők kevésbé nyitottak. Ők szinte mindannyian feleségek, és mivel nincs rá szükségük, nemigen tanulják meg a magyar nyelvet – mondta egy magyar lány is, akinek török a férje.

Sok török férfi magyar nőt vesz el – a megkérdezettek szerint egyszerűen azért, mert fiatalon jönnek ide a férfiak, itt könnyű barátságot kötni, és szépek a magyar nők. A muszlimoknak szabad keresztény vagy zsidó nőt elvenniük, akinek nem kötelező áttérniük az iszlám hitre. A törökök nagy része amúgy sem viszi túlzásba a vallásosságot – mondta több forrásunk -, a napi ötszöri imára vonatkozó előírásokat például nem mindenki tartja be. A törökök pedig “nagyon tudnak szeretni, és értékelik a nőt”. “Sosem beszélnek előtte csúnyán, és mindent megvesznek neki” – mondta egyikük.

A Star Kebab tulajdonosa szerint azonban hiába gyakoriak, általában rossz végük van a török-magyar házasságoknak. “A tiéd is, az enyém is egy más kultúra. Törökországban akár egy év is lehet, amíg szeretkeznek a párok, itt pedig akár már egy hét után is. A fiatalember idejön, gyorsan lesz szerelmes, és gyorsan megházasodik”. A tizenhat éve Magyarországon élő Mehmet azt mondta, sok vegyes házasságot látott már tönkremenni. Sok török férj előbb-utóbb kéri, hogy a felesége térjen át az iszlámra és ez buktatókat rejt.

Az iszlám segíthet

“A férjem által lettem muszlim, de nem miatta” – mesélte egy magyar lány, aki török férfihoz ment feleségül. Szerinte a vallás képes összekötni a párokat, míg sok vegyes házasságot éppen a két ember különböző vallása tesz tönkre – ez még akkor is igaz, ha a férj nem hívő. “Mélyen bennük vannak a szokások, az erkölcsösség, a férfi-nő elkülönülés, nekik fontos, hogy mire nevelik a gyerekeket” – mondta.

“A törököknek eszébe sem jut, hogy zavaró lehet a férfiak és a nők elkülönülése, annyira megszokták. Nehezebben értenek szót a nőkkel, még a házastársi viszonyban is, hiszen külön nőttek fel” – mond példát a magyarok és törökök közti különbségre a lány, akinek a vallás segített megszokni a változást. Azt mondta, ismer olyan nőket, akik némi unszolásra tértek át az iszlámra, megpróbáltak rendszeresen imádkozni, de fél év múlva már nem vették komolyan. Más magyar nők viszont még a férjüknél is buzgóbb muszlimok lettek. “Mert nekünk ez új dolog” – magyarázta.

A lány szerint Magyarországon könnyebb egy magyarnak követni az iszlám hitet, mint a törököknek. “Mi megszoktuk, hogy kihívóan öltözött nők flangálnak az utcán, nekik viszont ez ronthatja a hitüket” – mesélte. Azért, mert nehezebb úgy imádkozni, ha előtte a férfi megnézett egy lengén öltözött nőt. Magyarországon szerinte többen az ilyesmi miatt távolodnak el az istenszolgálattól.

Testvérnemzet a magyar

Ha a török-magyar különbségekről kérdeztük őket, minden török a család fontosságát említette első helyen. Sokan elválnak, a túl nagy szabadság miatt – mondta egy kis török étterem vezetője. “Itt nem olyan fontos a család. A tizennyolc éves gyereknek már be kell szállnia a rezsiköltségekbe, cserébe a szüleit később az öregek otthonába küldi, pedig az idősek szerintünk nagy tiszteletet érdemelnek” – mondta Mücahit Akyüz.

Az viszont jó, hogy a magyar családokban mindenki dolgozik, nem csak egy ember. Törökországban sokszor egy férfi tartja el a nagy családot, és emiatt nagyon gyorsan öregszik – mondta Mehmet, aki szerint “a legkedvesebb nép Magyarországon él”. A magyarok kicsit visszahúzódók, de jó emberek – jelentette ki egy török büfé üzletvezetője. A török gyerekek az iskolában a hun rokonságról tanulnak, sok a közös szó is – magyarázta.

Sok magyar csodálkozik, hogy a törökök ennyire szeretnek minket – mondta Tasnádi Edit, az ELTE török szakának tanára. A török iskolákban mohácsi győzelemről tanítanak, és minden török gyerek úgy tudja, hogy az ural-altaji nyelvrokonság révén a magyarok a rokonaik. Az átlag török testvérnépnek tekinti a magyarokat, és úgy tudja, hogy közös ázsiai őshazából származunk.

A kamionsofőrök itt ragadnak, a maffiózók hazamennek

Bár ez a leglátványosabb, a törökök nem csak gyrost árulnak. A Star Kebab tulajdonosa szerint nincs Budapesten hatvannál több étermes, pedig több mint ezer, egyesek szerint 1500 török él itt. (A KSH adatai szerint 2008 január elsején 1120 török tartózkodott Magyarországon.) Először általában egyedül jön a férfi, aztán ha el tudja tartani őket, akkor hozza a családját is.

Van, aki szerint a Magyarországon élő törökök nagy része valaha kamionsofőrként kezdte, és sokan közülük itt ragadtak: megházasodtak, gyerekeik születtek. Nincsenek sokan, csak legfeljebb ezerötszázan – ez semmi a többmilliós németországi török közösséghez, vagy a félmilliós ausztriaihoz képest. Vendégmunkások itt nem nagyon vannak, inkább üzeletemberek – nagyvállalatok képviselőitől gazdag nagykereskedőkön és utazási irodákon át a textil- és papucsárusokig – ők általában a Józsefvárosi piacon kezdik. Az üzletembereknek saját szervezete is van, az ABA (Active Businessman Association). Nagyon sokra egy sem vitte a törökök közül, bár nem élnek rosszul – mondta az ELTE tanára.

Diákok is több százan tanulnak itt, a jómódú török családok megtérülő befektetésnek tekintik a külföldön tanulást. A diplomaták, üzeletemberek gyerekei egy török alapítású, két éve létező angol-magyar nyelvű általános iskolába járnak, ez az egyik legnagyobb hazai török befektetés, mondják a törökök. Vannak, akiknek arra is van pénze, hogy a török gyerekeket anyjukkal együtt a tanulás idejére Magyarországra költöztessék – tudtuk meg Tasnádi Edittől.

Hazamennek a maffiózók

Bár a fővárosban tartják magukat a török maffiáról szóló pletykák, a megkérdezett törökök általában visszautasították a szervezett bűnözésre vonatkozó kérdéseket. Egy török üzletember pedig csak legyintett: “Lehet, hogy van pár ember, aki maffiózónak képzeli magát.” Mások csak annyit mondtak: ha vannak is török bűnözők, azok biztosan az Orczy téren és a Józsefvárosi piac környékén találhatók.

“Régen itt tényleg volt mindenféle maffia, de tíz éve sok minden változott” – mesélték az Orczy téri pékség tulajdonosai. Akkor még nagyobb üzletet csináltak a törökök, és volt miből adniuk a maffiózóknak, akiktől nagyon féltek. “De hát ma mit adjanak, hiszen ők is nehezen keresik meg” – szerintük ez az oka, hogy visszaszorult az alvilág. “Aki nem dolgozik, nem kap semmit ma már” – jelentette ki Sedat.

A Star Kebab tulajdonosa szerint csak a maffiózók mennek vissza lassan Törökországba, mert beszűkültek a lehetőségeik. “Az alvilági emberek, a feketemunkások már nem élnek meg itt” – mondta. Mehmet szerint a török maffia felszámolása Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitánynak köszönhető. “Kár volt elbocsátani, megszüntette az alvilágot, akkoriban nagyon sokat dolgozott a rendőrség ezen”.

Nem kap már pénzt az alvilág

Budapesten 2005-ben 17, 2006-ban 8, 2007-ben 16 volt az olyan ismertté vált bűncselekmények száma, amelyet török állampolgárok követtek el – a BRFK csak ennyit közölt a török alvilággal kapcsolatos kérdéseinkre, mondván, nincs olyan nyomozó, aki kifejezetten a török bűnözőkre szakosodott volna, és nyilvántartásuk sincs erről.

A budapesti törökök közötti létező ellentétekre utalt az a lövöldözés, ami 2003-ban tört ki az Oktogonnál. A hírek szerint két török család között robbant ki a konfliktus, a rendőrök három török állampolgárt vettek őrizetbe, több töltényhüvelyt, egy kést és vérnyomokat is találtak a helyszínen. “Mi úgy tudjuk, két társ veszett össze, mindketten maguknak akartak egy üzletet” – emlékezett vissza a Star Kebab tulajdonosa. A rendőrség végül 2005-ben megszüntette a nyomozást, mert nem tudták megállapítani, hogy a gyanúsítottak követték el a garázdaságot.

A török állampolgárok kis számukhoz képest előkelő helyet foglalnak el a magyar hatóságok statisztikáiban a kiutasítások, idegenrendészeti őrizetek és kitoloncolások magas száma miatt (bővebben lásd keretes írásunkat). Ezek a számok az elmúlt években folyamatosan csökkentek. Az ok – ahogy a megkérdezett törökök is érzékelték -, hogy kevesebb lett a török bűnöző, közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). Kiutasítást főleg a tartózkodási idő túllépése miatt rendelnek el, de magas a bíróság által elrendelt kiutasítások száma is.

A BÁH adatai szerint legtöbbször kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, hűtlen kezelés, sikkasztás és egyéb gazdasági bűncselekmények miatt utasítanak ki törököket – közülük többen olyanok, akik éppen szabadultak a börtönből. Őket általában idegenrendészeti őrizetbe veszik, ha valószínű, hogy nem hagynák el Magyarországot, vagy kitoloncolják őket, amire “a közbiztonság védelme érdekében” van szükség.

A magyar külügy – talán a bűncselekményeknek köszönhetően – tartózkodó is kissé Törökországgal szemben: a török fél már többször kérte a vízumkötelezettség megszüntetését, de eddig nem oldották fel azt – mondta Tasnádi Edit. A Külügyminisztérium konzuli osztálya szerint már nem is tehetjük meg, mióta Magyarország a schengeni övezet tagja és a közös vízumpolitikához igazodik. A közösségi jogban a vízumköteles országokat biztonságpolitikai szempontok alapján határozták meg – közölte még a Külügyminisztérium.

Kalandorok gondjai

A törökök kalandvágyók, szívesen próbálnak szerencsét akár a hazájuktól távol is, és általában ügyes kereskedők. Az újonnan jöttek többsége egyedül boldogul. “Néha adok egy-két kölcsönt, de nem jellemző” – mondta róluk Coskun Mehmet, a Star Kebab tulajdonosa. “Mindenki csak akkor jön, ha ismeretsége van”, és ő segít neki valamennyit.

Egy nagyobb hullám a rendszerváltás után érkezett, akkor még szűz terület volt Magyarország. A török textilipar ugyanis nagyon fejlett, túl nagy a konkurenciaharc, míg Magyarországon nem volt ekkora verseny. Mindenki hozhatta a saját áruját, és terjeszkedni is tudott innen, hiszen az ország hét másik állammal határos. Mostanra kevesebben jönnek, mert egyre rosszabb a gazdasági helyzet, “a vak ember is tudja, hogy bajok vannak itt” – mondta Mücahit Akyüz, aki az egyik legnagyobb török csőrendszergyártó vállalat kelet-európai ágazatának vezetője.

“Ma már alig lehet a bérleti díjakat kifizetni. Ha keresel száz forintot, abból hetvenet elvisz az állam, meg a költségek” – panaszkodott egy török büfé üzletvezetője. A textilkereskedésből sem nagyon lehet ma már megélni. Ezért sokan máshol próbálnak szerencsét, vagy visszamennek Törökországba – mondta.

Wirth Zsuzsanna

Fotó: Pályi Zsófia

Comments are closed.