Forrás: MNO

2008. június 30. 09:41Az uniós csatlakozás a lengyel közigazgatási térképet is átrajzolta: azt a déli régiót, amely Krakkó és Tarnow környékét foglalja magába, immár hivatalosan is Kislengyelországnak hívják. A nagy népi kereskedések hullámának levonultával is szívesen jár erre a magyar utazó, ám a nevezetességek közül a megunhatatlan Krakkón kívül jobbára csak Zakopanét meg a Tátrát, esetleg a wieliczkai sóbányát, a regényes tutajozásra is használt Dunajec folyót és a mementónak szánt auschwitzi haláltábort ismeri. Utóbbi sokaknak túl megrázó élmény, amelyet fel kell oldani valahogyan: ennek érdekében a Kazimierz nevezetű krakkói városrészben valóságos zsidó turizmus alakult ki. Zsidók ugyan alig maradtak a városban (bár a bővérű Nagy Kázmér lengyel király a fáma szerint zsidó kedvese, Eszter kedvéért alapította a városrészt), ám a számos katolikus kegyhellyel is bíró Kázmérnegyedben a zsinagógákat példaszerűen felújították, főterén és a Szeroka utcában hangulatos kávézók és kóser éttermek várják a látogatót, s nemcsak a gettó számtalan szoborszékből álló emlékhelyét mutatják meg neki, de azt a gyárépületet is, ahol a Schindler listáját forgatták.

A régió másik nagyvárosából, Tarnowból kezdődtek annak idején a zsidó deportálások; ám nekünk, magyaroknak Bem tábornok szülővárosaként is nevezetes. Sírja egy kis szigeten található a lövészegylet parkjának tavában (a katedrálisba a muszlim hitre való áttérése miatt nem vihették); van a városban szobra, s a magyar-lengyel barátság jegyében székely kaput is állítottak Tarnowban. A pazar csempe- és üvegfestmény-gyűjteményt Lippóczy Norbert, a tokaji bor legnagyobb lengyelországi kereskedője adományozta a helyi egyházművészeti múzeumnak. A legenyhébb éghajlatú lengyel város a 72-es szám bűvöletében él: 72 ár a gyönyörűen felújított reneszánsz piactér területe, Tarnow ma 72 négyzetkilométeren fekszik, a bazilika tornya 72 méter magas, s épp 72 kilométer ide Krakkó. Ahol nemcsak a Posztóházban és a Wawelben lehet gyönyörködni, de kommunizmus-nosztalgiatúrára is be lehet fizetni. A Nowa Huta-i panelbulikra Trabanton, füles sapkás sofőrrel szállítják a turistát, van hetvenes évekbeli fílinget idéző “Commie Disco”, továbbá sör és házi készítésű vodka minden mennyiségben, jól összerázva. Aki szolidabb élvezetekre vágyik, a lengyel gasztronómiát meglepően ismerősnek fogja találni a magyar gyomor számára (dominál a marhaszelet és a krumpli), s azon se lepődjön meg, ha a wurlitzerből a Piros bort ittam az este című nóta szólal meg – ékes lengyel nyelven.

A kislengyelországi tájkép elválaszthatatlan részei a jellegzetes középkori fatemplomok, amelyek közül jó néhány az Unesco világörökségi listáján is szerepel. A debnói Szent Mihály arkangyalnak szentelt fatemplomot például a XV. század második felében vörösfenyőből és jegenyefenyőből építették meg, egyetlen szög felhasználása nélkül. Belsejét több mint ötszáz esztendős naiv festmények és díszítések ékesítik. Az ágaktól megfosztott fatörzs formájú feszülete még az épületnél is régebbi: a XIV. századból származik. Chocholow viszont a mai formájában a XIX-XX. század fordulóján létrejött élő skanzenfalu, amelynek minden egyes házában ma is családok élnek és dolgoznak. Főutcája tökéletesen őrzi a hagyományos urbanisztikai településképet: új épületek is csak gurál stílusban jöhetnek létre.

Ha manapság valaki elvetődik a festői Nedecbe, a történelmi magyar határhoz, azt látja, hogy Nedec vára és a czorsztyni várrom között széles víztükrű tó csillog. Ez meglehetősen új fejlemény, hiszen a Dunajec folyó vizét csupán 1997-től duzzasztották tóvá. Évszázadokon át itt húzódott a magyar-lengyel határ, s a völgyben kanyargó kis folyócska vizén átvezető gázlót a két középkori eredetű várból felügyelték. A megközelíthetetlen nedeci sziklavárból afféle vízparti kastély lett, a látványa azonban nem lett kevésbé megkapó. Egészen 1945-ig megmaradt magyar családok tulajdonában, noha a trianoni békeszerződésben Lengyelországhoz csatolták. Az államosítás előtti utolsó tulajdonos, Alapi Salamon Géza özvegye, Bethlen Ilona grófnő volt, akinek 1943 telén kellett elhagynia a várat. A helyreállított termek egy részében illúziókeltő vendégszobákat tartanak fenn nászutas lakosztályok céljaira, ahol az ifjú párok valóban úgy érezhetik magukat, mintha grófok és hercegek volnának…

A FerencJóskás ötkoronás. A nedeci várban száz és nyolcszáz zloty között van a szállások ára, az egyágyas szobácskától a háromágyas fényűző lakosztályig. Krakkóban és környékén a kollégiumi ágyaktól a luxusszállodáig mindenféle szálláshely megtalálható, de nyaranta, a fesztiválok időszakában igen telítettek; a fizetővendéglátás azonban ilyenkor is megbízhatóan működik. A Nowa Huta-i kommunista nosztalgiatúra ára időtartamtól függően 120 és 270 zloty között szóródik. A festői nedeci víztározó partján, az autentikus faépületekben (például a Willa Jordanówkában) 90-240 zloty között mozognak a szobaárak, de apartman is van 275 zlotyért. Az árban benne foglaltatik, hogy a tulajdonos megmutatja régi ferencjóskás egy- és ötkoronásait 1900-ból, a féltve őrzött családi gyűjteményből.

Comments are closed.