Forrás: Múlt-Kor

Az emlékezés felelősségéről beszélt a magyar határvidék egykori munkatáboraiban meggyilkolt zsidó kényszermunkások és más foglyok nemzeti emlékhelyének avatásán Arató Gergely, a kulturális tárca államtitkára a balfi temetődombon.

Kutas László szobrászművész és Winkler Barnabás építészeti tervező alkotása az 1944 telén, 1945 tavaszán működő sáncásó táborokban halálra hajszolt zsidó kényszermunkásoknak, köztük Szerb Antalnak, Halász Gábornak és Sárközi Györgynek, a magyar irodalom és szellemi élet kiválóságainak állít emléket. A kompozíciót a temetődomb oldalába süllyedő, stilizált emberalakok és előredőlő márványlapok alkotják, amelyek az erőltetett menetet szimbolizálják.

Avatóbeszédében Arató Gergely hangoztatta: felelősségünk, hogy emlékezzünk, és elmondjuk a felnövekvő generációknak, hogy hat évtizede magyarok üldöztek, aláztak és gyilkoltak meg magyarokat, egy gonosz és értelmetlen ideológia szellemében.

Az emlékhely létesítését a Holokauszt Közalapítvány kezdeményezte. Szita Szabolcs, a közalapítvány vezető történésze, az emlékhely megvalósításának szervezője beszédében elmondta: a környéken 8 ezer embert öltek meg. Szembe kell nézni a brutalitással, amit ember ember ellen elkövetett, hogy mindez ne ismétlődhessen meg. “Ide kell hozni minden jó akaratú embert, hogy lássák, hová vezet a gyűlölet” – mondta Szita Szabolcs.

Fodor Tamás, Sopron polgármestere a 20. század legnagyobb kegyetlenségének és embert próbáló időszaknak nevezte a vészkorszakot. Felidézte az áldozatok emlékét és az embermentők tetteit, akik segítettek az üldözötteken. Ők emberek tudtak maradni az embertelenségben – hangoztatta a városvezető. Az emlékhely megvalósulását a kormányszervek mellett a soproni önkormányzat és a bécsi Zukunftsfonds is támogatták.

(Múlt-kor/MTI)

Comments are closed.