Forrás: Hírtv

Több százan kísérték el utolsó útjára pénteken délután Fejtő Ferencet a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A 98 éves korában, június 2-án Párizsban elhunyt író, újságíró, történész barátja, József Attila mellett kapott nemzeti sírhelyet.

A búcsúztatáson a Fejtő család, a diplomáciai testület tagjai, barátok és írótársak jelenlétében a kormány nevében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a barátok nevében pedig Méray Tibor író, valamint Gurmai Zita európai parlamenti képviselő mondott beszédet.

Gyurcsány Ferenc búcsúbeszédében egyebek mellett azt mondta: elveszítettünk egy nagyszerű embert, egy igazi európai magyar polgárt, “aki zsidónak született, de áttért a katolikus hitre”. Ki is volt valójában Fejtő Ferenc – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Történész, vagy zsurnaliszta, avagy esszéíró? Nyitott európai humanistát vesztettünk el, akinek kevesebbet tudtunk adni, mint amennyit ő adott. (…) Szerencsés az az ország, amelyiknek ilyen fia van – mondta végezetül a kormányfő, űrt hagyott bennünk, azonban az emléke olyan érték, amelyik sokáig elkíséri őt.

Méray Tibor visszaemlékezett Fejtő Ferenc 95. születésnapjára, amikor megbeszélték, hogy a századikat ugyanott, ugyanazokkal ünneplik majd meg. És bár író barátja szavatartó ember volt, ezt az ígéretét nem tartotta be. A franciáknak Fejtő Ferenc volt Magyarország – fogalmazott az író. A Bastille lerombolása óta van egy mondás, miszerint minden embernek két hazája van: a sajátja és Franciaország. Talán senkiben nem ötvöződött ennyire ez a mondás, mint Fejtő Ferencben: francia lett és magyar maradt – összegezte Méray Tibor.

Gurmai Zita emlékeztetett arra, hogy Fejtő Ferenc az évszázad utasának nevezte magát. Az író minden történelmi helyzetben józan realista tudott maradni a szélsőségekkel megvert huszadik században – folytatta az európai parlamenti képviselő. A halált az életre ráadásul kapta – mondta végezetül Gurmai Zita.

Kedden Párizsban is végső búcsút vettek barátai és tisztelői Fejtő Ferenctől. Vasárnap szülővárosában, Nagykanizsán is elbúcsúztatják az írót. A családi kriptában felesége hamvai mellé elhelyezik hajszálait.

Fejtő Ferenc (1909-2008)

Fejtő Ferenc 1909. augusztus 31-én született Nagykanizsán. 1932-ben József Attilával közösen jelentette meg a Valóság című lapot. A Szép Szó című folyóiratot József Attilával és Ignotus Pállal együtt alapította, amelynek 1935-38 között társszerkesztője volt. Első, nagyobb lélegzetvételű irodalmi alkotása, az Érzelmes utazás című esszéregénye, 1936-ban jelent meg.

1938-ban elhagyta Magyarországot, Párizsba emigrált. A II. Világháború után sem tért haza. 1955-ben kapta meg a francia állampolgárságot. 1950-79 között az AFP munkatársa volt. 1956-ban Jean-Paul Sartre előszavával könyvet adott ki az 56-os forradalomról. 1989 júniusában, Nagy Imre és társai újratemetésére jött először haza Magyarországra.

1988-ban megkapta a francia Becsületrendet, 2003-ban a Széchenyi-díjat, egy év múlva a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét. 2005-ben Nagy Imre Érdemrendet kapott. 1996-tól Budapest díszpolgára.

Az író, újságíró, történész, elismert Kelet-Közép-Európa szakértő könyvei számos nyelven megjelentek, így franciául, németül, angolul, olaszul, lengyelül, bolgárul és japánul. Több tanulmánykötetet is írt József Attiláról, de összefoglalta a népi demokráciák történetét, és a legutolsó időkig foglalkoztatta a zsidó lét kérdése. Az egyik legismertebb könyve az emigrációját elmesélő “Budapesttől Párizsig. Emlékeim” című, magyarul először 1990-ben megjelent kötete.

Fejtő Ferenc 98 éves korában június 2-án hunyt el Párizsban. Az író, újságíró, történész földi maradványait a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, barátja József Attila sírja mellett helyezték el június 13-án.

(FH)

Comments are closed.