Forrás: MNO

2008. június 3. 00:00Hétfőn, kilencvennyolc évesen Párizsban elhunyt Fejtő Ferenc újságíró, szerkesztő, Kelet-Európa-szakértő, számos történeti, irodalmi tárgyú könyv, francia és magyar nyelven írt publikáció szerzője. Az 1909-ben, Nagykanizsán született alkotó újságírói pályáját a Szép Szó egyik alapító szerkesztőjeként kezdte, a lapnak 1933-tól “38-ig volt munkatársa. Nemcsak a pályakezdése, hanem utolsó megjelent munkái is József Attilához kapcsolódtak. 2005-ben József Attila, az útmutató címmel jelentetett meg tanulmányt, ekkor látott napvilágot a József Attila a Szép és a Jó Szó mestere című kötete. Alighanem ezek a forrásértékű művek képezik az oeuvre legmaradandóbb, legjelentősebb értékeit. Több publikációjában vall a magyarságról (Mai magyarok a régi magyarokról, 1990; Mi a magyar most? antológia, szerk., 1990), a zsidóságról (A zsidó és az Úristen, 1997), a szociáldemokráciáról, a kommunizmusról (Szociáldemokrácia tegnap, ma holnap, 1995). Számos figyelemre méltó és legalább ugyanennyi vitatható megállapítást foglalt írásba. Nem kevés kitüntetésben részesült régi és új, választott hazájában: francia becsületrend (1988), Pulitzer-emlékdíj (1994), Nagy Imre-emlékplakett (1994), Demény Pál-emlékérem (1997), Magyarság Hírnevéért díj (1997), a párizsi nagykövetek díja (2000), MÚOSZ-Aranytoll (2000), Európa-díj (2001), Széchenyi-díj (2003). Számos tekintélyes társaság, bizottság, tudományos testület tagja volt, többek között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége örökös tagja, a francia PEN Club választmányának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Fejtő Ferenc 1938-tól Párizsban élt, először a Népszava párizsi tudósítója, majd a párizsi magyar sajtóiroda vezetője volt. Azok közé a baloldali gondolkodók közé tartozott, akik 1949-ben, a Rajk-per idején felismerték, hogy a létező szocializmus a legsötétebb diktatúra pokoli tartományaiba érkezett. A kelet-közép-európai országok rendszerváltozásának szükségességét is idejében megérezte. Ám az 1990-es, sok szempontból balul sikerült rendszerváltozás után egyre inkább azok közé a gondolkodók közé sodródott, akik a magyarországi gondokat, problémákat a baloldali liberális politikusok és az úgynevezett baloldali médiumok torzításaiból, csúsztatásaiból ítélik meg. Utolsó éveiben a hatalommal szembeni kritikus távolságtartás hagyományát teljes mértékben megtagadó Népszava tiszteletbeli főszerkesztőjeként vett részt a hazai közéletben. Komoly életművet hagyott hátra, a megbukott szovjet típusú kommunista rendszerek kritikusaként, világpolitikai, történelmi témájú művek szerzőjeként nemzetközi elismertséget is szerzett. A magyar közélet meghatározó szereplői tegnap délután sorra méltatták az elhunyt Fejtő Ferencet.

Comments are closed.