Forrás: BPI

Világszerte üdvözölték a kazettás bombák betiltásáról Dublinban létrejött megállapodást.

Az egyezmény szövegéről egy éve kezdődtek egyeztetések; 111 ország képviselője tíz napon át tárgyalt róla Dublinban, mielőtt szerdán este megszületett a megállapodás.

A dokumentumot hivatalosan pénteken mutatják be az ír fővárosban, s a tervek szerint december elején írják alá Oslóban ünnepélyes keretek között. Ezt követően megkezdődhet a ratifikációs folyamat.

Az egyezmény aláírói vállalták, hogy “soha, semmilyen körülmények között nem használnak kazettás bombákat”, továbbá nem is fejlesztenek, nem állítanak elő, nem birtokolnak, nem tárolnak, sem közvetve, sem közvetlenül nem szállítanak senkinek ilyen fegyvereket. Emellett az egyezményben részes államok – a dokumentum hatályba lépésétől számított – tíz éven belül megsemmisítik kazettásbomba-készleteiket. (Az egyezmény hat hónappal azután lép hatályba, hogy a 30. aláíró állam ratifikálta.)

A kazettás bombákat tüzérségi vagy repülőről ledobott lövedékekben helyezik el. Egyetlen bomba 200-600 robbanószerkezetet képes szétszórni futballpálya méretű területen. A kis szerkezetek egy része nem robban fel azonnal. Mivel a töltetek évekig működőképesek maradnak, jóval a fegyveres konfliktusok lezárulása után is képesek súlyos sérülést vagy akár halált okozni. Becslések szerint a kazettás lövedékek – a gyalogsági aknákhoz hasonlóan – eddig több mint tízezer polgári személy halálát vagy sebesülését okozták.

A dublini megállapodást beárnyékolja, hogy azt a kazettás bombákat legnagyobb számban gyártó hat ország – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India, Pakisztán és Izrael – nem írta alá. Michael Martin ír külügyminiszter szerint az, hogy a nemzetközi közösség nagy egyetértésben támogatta az egyezményt, idővel rászoríthatja a távol maradó államokat arra, hogy ők is csatlakozzanak.

“Noha az Egyesült Államok osztja azokat a humanitárius természetű aggodalmakat, amelyek Dublinban megfogalmazódtak, a kazettás bombák bizonyítottan hasznosak katonai szempontból; az amerikai készletekből való eltüntetésükkel a katonáink és szövetségeseink katonáinak életét tennénk kockára” – mondta Tom Casey, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.

Gordon Brown brit kormányfő jelentős előrelépésként méltatta a dublini egyezséget, Bernard Kouchner francia külügyminiszter pedig azt mondta, az egyezmény “szentesíti azon elhatározásunkat, hogy véget vetünk a kazettás bombák okozta humanitárius katasztrófának”. Németország azonnali hatállyal, egyoldalúan lemond a kazettás bombák használatáról, és mielőbb megkezdi készleteinek megsemmisítését – közölte csütörtökön a berlini külügyminisztérium.

Norvégia – amelynek oroszlánrésze volt abban, hogy az egyezmény létrejött -, valamint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szorgalmazta, hogy minden állam csatlakozzon a megállapodáshoz. Írország “erőteljesnek és ambiciózusnak” nevezte a szövegtervezetet, Hollandia a “történelmi” jelzővel illette a dokumentumot, Ausztria képviselője pedig úgy vélte, az egyezmény jelentős a humanitárius nemzetközi jog fejlesztése szempontjából.

BreuerPress/MTI/AFP/AP

Comments are closed.