2008. március 22. 00:00
Stockholmban egy kiállítással kezdetét vette az a nagyméretű kampány, amelynek célja, hogy a holokauszt után a kommunizmus bűneivel is megismerkedjenek az emberek.Pavel Morozov, a szovjet propagandahős áll annak a napokban megnyílt svéd kiállításnak a középpontjában, amelynek célja, hogy felhívja a svéd lakosság figyelmét a kommunizmus nevében elkövetett emberiségellenes bűnökre. A történet szerint Pavel azzal vívta ki a szovjet hatalom elismerését, hogy alig 13 évesen feljelentette saját édesapját, mint a szovjet hatalom ellenségét. A „Kistestvér mindent lát” című tárlat egy nagyméretű kormánykampánynak a része, amely azután vette kezdetét, hogy egy tavalyi felmérés során kiderült, a svéd iskolások rendkívül keveset tudnak a történelem ezen korszakáról. A 15 és 20 év közötti diákok 90 százaléka nem hallott még a Gulágról, 40 százalékuk egymilliónál kevesebbre becsülte a kommunista rendszerek áldozatainak számát, ráadásul közel minden ötödik megkérdezett úgy gondolta, a kommunizmus a demokrácia egyik formája. „Sokkal rosszabb a helyzet, mint gondoltuk” – nyilatkozta Eskil Franck, a tárlat megszervezésével megbízott Living History Forum vezetője.
Mint lapunknak kifejtette, az új feladat mégis azért nehezebb, mert, míg a holokauszt esetében mindenki egyértelműen elítélte a múlt szörnyűségeit, nagyon kellemetlen megpróbálni nyílt párbeszédet folytatni a kommunizmus bűneiről úgy, hogy a svéd parlamentben helyet kapott egy kommunista párt. Az Eskil által említett Baloldali Párt (VP), amely 1998 és 2006 között tagja volt a szociáldemokrata vezetésű koalíciós kormánynak és jelenleg is 22 mandátummal rendelkezik a 349 fős parlamentben, végleg csak 1990-ben hagyta el nevéből a kommunista jelzőt.
Nyílt ellenkezést váltott ki részükről, amikor Jan Björklund, a Mérsékelt Párt által vezetett jelenlegi jobbközép kormánykoalíció oktatásügyi minisztere arra utasította a Living History Forumot, hogy figyelmüket a náci terroron kívül a kommunizmus sötét korszakára is terjesszék ki. Nem értenek egyet az oktatásügyi miniszter azon kezdeményezésével sem, hogy a vizsgálat eredményének fényében 2009-ig sor kerüljön a nemzeti tanterv megreformálására. „Nem szabad kormányoldalról beleszólni, mit szabad és mit nem szabad tanítaniuk a tanároknak. Ez veszélyezteti a demokrácia intézményét” – véli Rosanna Dinamarca, a VP egyik képviselője. Elemzők szerint Björklundnak ennek ellenére
nem esik majd nehezére keresztülvinni javaslatait a parlamentben. Így a jövőben a svéd diákok várhatóan történelmi tanulmányaiknak már a korai szakaszában megismerkedhetnek a kommunizmus fogalmával.
Győr Ágnes
