2008. február 15. 00:00
Peren kívüli egyezség született Günter Grass és életrajzírója, Michael Jürgs között – számolt be a Die Welt. Írásukból kiderül, a Nobel-díjas író tizenöt évesen nem a Waffen-SS-be, hanem a Wehrmachtba jelentkezett önként. Némi háborús romantika is fűthette, ugyanis tengeralattjárón kívánt szolgálni.Günter Grass és az életrajzát lejegyző Michael Jürgs peren kívül megegyezett a bíróságon – adta hírül a Die Welt. Michael Jürgs 2002-ben jelentetett meg monográfiát a Nobel-díjas íróról, amely 2007 októberében bővített változatban jelent meg, figyelembe véve Grass önleleplezését. A Spiegel on-line figyelmességének köszönhetően vált ismertté széles körben az a mondat, amely a vita tárgyát képezte: „Günter Grassnak nehezére esett beismerni, hogy tizenhét évesen önként jelentkezett a Waffen-SS-be.” Az egyezség értelmében az önként jelzőt e mondatban nem lehet a továbbiakban használni.
Günter Grass nem a hírhedt náci fegyveres alakulatba, a Waffen-SS kötelékébe vágyott kamaszfejjel, hanem Gotenhafenben a Wehrmachthoz jelentkezett, mégpedig tizenöt évesen. Igaz, némi háborús romantika is fűthette, ugyanis tengeralattjárón kívánt szolgálni. Két évvel később a Waffen-SS-től érkezett a behívó, és a páncéloshadosztályba sorozták be. Grass önkéntessége a Wehrmachtnak szólt, ami nem jelenti automatikusan azt, hogy a háborús bűnszervezetnek is önként lett volna tagja – érvelt az író ügyvédje. Grass 2006-ban, A hagyma hámozása című biográfiájának megjelenése előtt a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott önleleplező interjút. Akkor arról beszélt, noha a Waffen-SS tagjaként egyetlen lövést sem adott le, s közvetlen felelősség nem terheli, a közvetett felelősség szinte elviselhetetlen terhet jelentett neki. Ezért döntött úgy, hogy megírja önéletrajzi regényét. Mindenesetre hatvanegy évig kínlódott e teherrel.
A német közéletet megrázta Günter Grass beismerése, a megkérdőjelezhetetlen erkölcsi tekintélyként tisztelt író egész életművének középpontjában ugyanis a múlttal való szembenézés szükségessége áll. Vallomásának őszinteségét többen megkérdőjelezték. Voltak, akik szerint Grass beismerése csupán új könyvének reklámja volt, mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a Stasi aktáiból Grass múltjának e részletére egyébként is hamarosan fény derült volna.
A német baloldali párt- és médiaelit mindenesetre kiállt Günter Grass mellett, nem feledve a szociáldemokráciának tett szolgálatait, és lényegesen megengedőbben bánt az íróval, mint korábban XVI. Benedek pápával hitlerjugendes múltja miatt. Ráadásul a Hitlerjugendbe kötelező volt a belépés, és az önkéntesség távol állt Joseph Ratzinger szeminaristától.
Tölgyesi Gábor
