Űrkutatás
A NASA hét űrsiklót küldött fel a Columbia hétfős legénységének öt évvel ezelőtti elvesztése óta, ám a katasztrófa máig beárnyékolja az űrprogramot, miközben az ügynökség legambiciózusabb évére készül
Az Atlantis űrsikló február 7. kilövésével a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), a NASA azt reméli, hogy további hat kilövést végezhet el idén. Ezekből öt az űrállomás építését célozza majd.
A Columbia 2003. február elsején hullott darabokra, miközben visszatért a Föld atmoszférájába, ezzel tragikus véget vetve az addig sikeres, tizenhat napos küldetésnek. Az űrsikló szétesése hét emberéletet követelt. Meghalt a parancsnok Rick Husband, a pilóta Willie McCool, és a specialisták Michael Anderson, Kalpana Chawla, David Brown, Laurel Clark, valamint az első izraeli asztronauta, Ilan Ramon.
Hónapokkal később a szakemberek a baleset fizikai okát egy bőrönd nagyságú, szigetelőhab-darabra vezették vissza, mely a 2003. január 16-i kilövéskor levált a Columbia külső üzemanyagtartályáról. A hab lyukat ütött az űrsikló hőpajzsán a bal szárny belépőéle mentén, így az a visszatéréskor védtelen maradt a szuperforró, atmoszferikus gázokkal szemben. A vizsgálatot végző szakemberek a NASA belső kultúráját is okként kezelték, mely hozzájárulhatott a balesethez. Wayne Hale, a NASA űrsiklókért felelős vezetője szerint, az űrügynökségnél számos szempontból igen ellenséges légkör uralkodott, ahol a rossz híreket nem igazán jól fogadták. Azóta azonban próbálnak minél nyitottabb kommunikációt kialakítani.
A NASA csütörtökön tartotta ünnepségét, melyen a Columbia mellett az 1986-os Challenger legénységéről, valamint az 1967-es Apollo 1 tűzben elhunyt asztronautáiról, és az űrkutatás során elhunytakról is megemlékeztek. A nyilvános megemlékezést pénteken tartják a Kennedy Űrközpont Látogatói Központjában, Cape Canaveralon. A NASA vezetője, Michael Griffin kihangsúlyozta, az űrügynökségnek mindig emlékeznie kell arra, hogy emberi életek és az ország űrprogramja napi döntésein múlik.
A NASA 2005 júliusában rehabilitálta űrsiklóit, több mint két évet, és 1,4 milliárd dollárt áldozva egy új hőpajzs-vizsgáló rendszer és biztonságosabb eszközök kifejlesztésére. Azon évben az ügynökség egy űrrepülőgépet küldött fel, majd 2006-ban további hármat, és 2007-ben ismét hármat.
Az asztronauták ma már az űrsikló szenzorral felszerelt robotkarját használják a hőpajzs vizsgálatára. Mielőtt egy űrsikló dokkolna az ISS-en, az űrállomás asztronautái teljese fotografikus felmérést készítenek a hőpajzsról, majd a képeket visszajuttatják a Földre elemzés céljára. Közben a mérnökök olyan újabb eszközök kifejlesztését végzik, melyeknek egy részét az idei űrrepülések során tesztelik majd. A NASA továbbra is igen óvatos, az Atlantis decemberi kilövését azért halasztotta el, hogy azonosítsanak és kijavítsanak egy visszatérő szenzorhibát.
A NASA 2010-ben tervezi nyugdíjazni űrsiklóit, miután további 13 repülés során befejezték az űrállomás építését és a Hubble Űrteleszkóp szervizelését. A NASA nyilvános megemlékezését a Columbia, a Challenger és az Apollo 1 legénységére élőben közvetíti majd a NASA TV.
