A budapesti tenisz Federation Kupa selejtezőjének legfőbb favoritja a szerb válogatott, amelyben játszani fog a világranglista második helyezettje, Ana Ivanovics és a negyedik Jelena Jankovics is. Egy éve, a plovdivi eseményen a szerbek három vagy négy meccslabdát hibáztak a mindent eldöntő csatában Izrael ellen, veszítettek, ezért nem jutottak fel, emiatt lehetnek most a magyar fővárosban.
Ana Ivanovics az Ausztrál Openen
Nincs kellő tapasztalata a győzelemhez
„Nem is emlékszem, hogy meccslabdákat hibáztunk, de így, hogy emlékeztetnek erre, még kellemetlenebb az élmény. A tenisz ugyan egyéni sport, de én szeretek ebben a kupában játszani, mert ilyenkor a csapatért, az országért küzdök” – mondta Ivanovics, hozzátéve, szeretnének feljutni, a tizenöt indulóból a két legjobb csapat közé kerülni.
A száznyolcvanhárom centi magas játékos a múlt szombaton Ausztráliában döntőbe jutott, de nem bírt az orosz Marija Sarapovával. „Kicsit csalódott voltam, bosszús is, mert jó formában éreztem magam, mégsem tudtam nyerni. Pedig jobban játszottam, mint a Roland Garros fináléjában, nem voltam annyira ideges, mint Párizsban. Sokat tanultam viszont, ennek is köszönhető, hogy a második helyre léptem előre a rangsorban, ami örömmel tölt el. Ha még több tapasztalatom lesz, egyszer velem is kezdődhet a rangsor.”
Úgy véli, hogy meg legyen az első sikere, ahhoz nagyobb rutin kell, mert a döntőben másként kell pályára lépni, mint addig. Még inkább törekednie kell az irányításra, szerinte ez a kulcsfontosságú az olyan ellenfelekkel szemben, mint Sarapova, Henin vagy a Williams nővérek.
Olyan, mint a többi lány
„Egy jó szerva sokat eldönthet, utána arra kell figyelni, hogy az enyém legyen az első olyan ütés, amivel irányíthatom a labdamenetet. Emellett egyenletesen, kiegyensúlyozottan kell játszani, mert a másik a hiba kihasználására vár. A Williams nővérek ellen különösen fontos az irányítás, ellenük soha nem lehet tudni, mire kell készülni. Ha mindent beütnek, akkor egyre kisebb esély” – állapította meg.

Ivanovics a Federation Kupa budapesti sajtótájékoztatóján
A szerb tenisz sikereinek titkáról is megosztotta a nézeteit, egyben utalt arra, reméli, sokan kezdik el a játékot miatta, vagy Jankovics teljesítménye láttán. Neki Szeles Mónika volt a példaképe, a magyar származású teniszező miatt választotta a sportágat.
És hogy trenddé válik-e a női teniszben, hogy nemcsak eredményesek, hanem szépek is a játékosok? „Jólesik, ha szépnek neveznek, de nem ez a fontos, hanem a pályán elért sikerek. Olvasok én is divatlapokat, nem különbözök a többiektől, mint minden lány, szeretek vásárolni, követem az irányzatokat. A modellkedéssel már próbálkoztam, de nem vagyok elég attraktív. Egyébként is, az nagyon kemény munka, sokan el sem tudják képzelni, mennyire. A fotózás jó volt, az előkészületek már nem annyira. Nekem pedig még a teniszpályán vannak céljaim.”
Húzzák egymást
„Annyi biztos, motiváljuk, húzzuk egymást. Ugyan mindhárman, Jelena, Novak és én is, három különböző országban fejlődtünk erre a szintre, de többletet ad a munka folytatásához, ha látjuk, nyer a másik, mert utol akarjuk érni. Együtt kezdtük ugyan, de mindenki a saját útját járja.”
Nem érzi hősnek magát
Szávay Ágit ismeri, jóban vannak, reméli, hogy hamarosan már a ranglistán is versenyezhetnek egymással. Kedveli Budapestet, különösen éjjel, legutóbb is – decemberben – lenyűgözte, amikor a várból vetett egy pillantást rá. Jóllehet Svájcban nevelkedett tizennégy éves korától – Kuhárszky Zoltán is irányította edzéseit -, és a második otthonának tekinti, Belgrádot szereti még mindig a legjobban.
„Érzem a hatalmas szeretetet, tudom, mennyien maradtak fent éjjel, hogy lássanak bennünket, de azt azért nem hinném, hogy hősök lettünk.”

Ana már a budai pályán készülődik
Fotó: Kiss Gábor
Egyetemet végez
Fontos a tanulás, közgazdasági egyetemet végez, a pénzügyeivel ellenben nem foglalkozik, azt a családjára, illetve menedzsmentjére hagyja, ők fektetik be az eddig keresett 3,7 millió dollárt.
A pekingi olimpián szeretne részt venni – még egyszer sem volt a városban -, mert az ötödik Grand Slam-tornának tartja, és szeretne együtt szurkolni a többi sportolónak. „Egy érmet is szeretnék hazavinni Szerbiának.” Az ország Jugoszlávia felbomlása után mindössze egy ötkarikás aranyat nyert, azt a röplabdázók érték el, még Sydneyben. A győzelemre Ivanovicsnak minden esélye meg lehet.


