Az orosz elnökválasztás résztvevői között immár egyetlen ellenzéki sincs, a jelöltek mindegyike többé-kevésbé kötődik a Kremlhez.
Dmitrij Medvegyev
Az 1965-ben született, jogász végzettségű szentpétervári politikus 17 éve dolgozik Vlagyimir Putyinnal, 2000-ben az államfő választási stábját vezette. Az utóbbi nyolc évben különböző vezető posztokat töltött be a Gazpromnál, 2003-ban átvette az elnöki adminisztráció vezetését, 2005-ben Putyin első miniszterelnök-helyettessé léptette elő. Az orosz politikai elit liberális szárnyához tartozó Medvegyevet a Putyin-párti politikai erők 2007 decemberében jelölték az államfői posztra, s a döntést az államfő is jóváhagyta. A közvélemény-kutatások szerint 60-70 százalékos eredménnyel nyeri a választást.
Gennagyij Zjuganov
A kommunista párt 1944-ben, egy Moszkvához közeli faluban született vezetője 22 évesen lépett be a szovjet kommunista pártba, s egy évre rá a kommunista ifjúsági szövetség, a Komszomol orjoli szervezetének ideológiai titkárává választották. Gyorsan emelkedett a pártranglétrán, ám Mihail Gorbacsov pártfőtitkár és államfő keményvonalas ellenzékének a képviselőjeként az 1980-as évek végén a háttérbe szorult. A Szovjetunió szétesése után tevékeny szerepet játszott a párt újjászervezésében, melynek 1993 óta vezetője. A Szovjetunió dicsőségének helyreállítását ígérő Zjuganov 1996-ban kis híján megnyerte Borisz Jelcin ellenében az elnökválasztást, ám a Putyin első győzelmét hozó 2000-es voksoláson gyenge eredményt ért el. 2004-ben nem is indult, most állítólag azért is fontolgatja a visszalépést, mert az előrejelzések szerint támogatottsága 10-12 százalékos.
Vlagyimir Zsirinovszkij
A kazahsztáni Alma-Atában 1946-ban született politikus az orosz politikai élet egyik legellentmondásosabb figurája. Pályafutása 1990-ben, a Liberális Demokrata Párt megalapításával kezdődött, évekig ő volt Oroszországban az antiszemitizmus megtestesítője. Miután nem lehetett tovább tagadni, hogy apja zsidó volt, s Izraelbe települt, hirtelen Izrael vált Zsirinovszkij egyik példaállamává. Idegengyűlölete most leginkább az orosz városokat „megszálló” idegenekre, elsősorban észak-kaukázusiakra korlátozódik, a tavalyi parlamenti választások előtt „orosz arcú városokat” ígért honfitársainak. Az előrejelzések 10 százalék körüli eredményt jósolnak neki.
Andrej Bogdanov
A 37 éves moszkvai Bogdanov az első olyan oroszországi szabadkőműves vezető, aki nyilvános közleményben jelentette be, hogy tavaly nyáron átvette az oroszországi nagypáholy irányítását. Bár már 1990-ben megjelent a politikai küzdőtéren – „a Szovjetuniót szétverő hataloméhes köztársasági vezetők” ellen szervezett tüntetést -, a mai napig nem igazán ismert politikus. Az általa vezetett Oroszországi Demokrata Párt politikai programja sem egyértelmű: a magát ugyancsak liberális ellenzéki erőnek nevező többi párttal ellentétben nem kritizálta élesen Putyin kormányzási stílusát. Sőt, 2001-2003 között tagja volt a Putyin-féle Egységes Oroszország pártnak, és szerinte azért zárták ki, mert párton belüli párbeszédet akart kezdeményezni. Belpolitikai kérdésekben gyakorlatilag nem foglal állást, legfőbb programpontja, hogy egy sikeres népszavazás után néhány éven belül beviszi Oroszországot az EU-ba. Legfeljebb 2-3 százalékra számíthat.
