Kétmillió turista, köztük háromszázötven-ezer múzeumlátogató, húsz millió eurós városfelújítás – ezekkel a számadatokkal jellemezhető 2007 egyik Európai Kulturális Fővárosa, Nagyszeben. A város legszebb tereit és épületeit bemutató fotókiállítás január 28-tól látható a szegedi Román Kulturális Intézet galériájában.
Zsidó, evangélikus, katolikus, román, magyar és szász kultúra él békés egymás mellettiségben Nagyszebenben, ezt szeretnénk megmutatni Európának – hangsúlyozta a megnyitón Dr. SabinAdrian Luca, a Brukenthal Nemzeti Múzeum igazgatója.
Az ötven nagyméretű színes és hat felnagyított, századeleji archív reprodukcióból álló kollekciót azonban nem csak a szegedi közönség láthatja, ugyanis 2007 őszén Velencében debütált a tárlat, a Dél-Alföldre Budapestről érkezett, innen pedig egy zsombolyai kitérővel Ausztriába, jövőre pedig, ha minden sikerül, Monacóba megy tovább az anyag. 2010-ben azonban visszatér Magyarországra, akkor Pécsett, a leendő Európai Kulturális Fővárosban lesz látható. A vándorkiállítás egy tudatos imázsalakítás része, azzal a nem titkolt szándékkal indították útra létrehozói, hogy reklámot keltsenek Nagyszeben szellemiségének.
A város valóban irigylésre méltóan gazdag történelmi emlékekben, s a tárlat is erre koncentrál. A XX. század ormótlan „vívmányai” csupán egyetlen fotó hátterébe tolakodnak be, de ott sem feltűnően, mert a figyelem egy középkori téglahídra fókuszál. Nem csak a népek, de a korok egymás mellett élése is megejtő itt, a későgótikus stílustól a XIX. századi eklektikáig valamennyi építészeti korszak lenyomata megmaradt, s a felújítások során életre is keltek. Újjászületett a dundi hólyagos sisakot viselő Tanácstorony, valamennyi templom, a nagy – és a kis piactér, a múzeumok, a Lépcső-köz, egyszóval minden történelmi szeglet.
A legérdekesebb mégis a Hazugok hídja, amihez több mendemonda is tapad. Az egyik szerint itt köttettek anno az üzletek, egy másik szerint viszont azért ez a neve, mert itt hangzottak el a beváltatlan szerelmi ígéretek.
A koronát azonban a Brukenthal Múzeum barokk épülete teszi fel a sorra, s nem csak külső, de belső terei megújulásának is tanúi lehetünk. Egyébként ez az egyik legkorábbi alapítású múzeum, 1817-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, megelőzve a londoni National Galleryt és a berlini Altes Museumot.
A házigazdák, a román főkonzul és dr. Brindusa Armanca, az intézet igazgatója a megnyitón azt is elmondták, hogy a tavaly megnyílt szegedi Román Kulturális Intézet idén havonta váltakozó programmal várja majd a látogatókat, s remélhetően a ház egyre inkább szerves részévé válik a helyi kulturális életnek.
Szerző:
Ibos Éva
