Almási Tamás: Márió, a varázsló
„Mi lettünk legelőször kész, már novemberben megvágtuk a 92 perces filmet, a vágás után Dés László is elkészítette hozzá a zenét decemberben” – mondta Almási Tamás, a dokumentumfilmek mestere, aki 1980 óta nem forgatott játékfilmet, igaz első filmjét, a fiatal Szulák Andreával forgatott Ballagást egymillióan látták a mozikban („17 hétig ment teltházzal az Új Tükörben, a mai Művész moziban”). Ezzel verte az egész mezőnyt, bár Sejtjeink című dokumentumfilmje is nézettebb volt a művészfilmes átlagnál. A Márió és a varázslóról nyáron cikkeztek sokat a júniusi forgatás idején Franco Nero miatt. „Nem, Franco Nerónak nincs szinkronhangja – válaszolta a rendező -, ő saját magát alakítja, a karrierjének zenitjén túljutott olaszt (annyi a különbség, hogy a filmben cipőkonszernje van), akinek épp a mássága okoz relevációt az abaújvári környezetben.” A főszereplő Nyakó Juli egy csoda volt a rendező szerint, és a stábba Szirtes Ágin és Monori Lilin kívül csupa ismeretlen színészt választott, olyanokat, „akiknek az arca belesimul a falusi környezetbe”. A 350 milliós költségvetésből 188,5 millió az állami támogatás, a főszereplő pedig az olasz forgalmazási jogokért cserébe vállalta a forgatást. Magyar forgalmazó még nincs, előzetes már van.
Nézetlen művészfilmesek:
Mundruczó Kornél: Delta
Jelenleg a hangutómunkáknál tart Mundruczó Kornél Delta című filmje, a rendező nem is nagyon ért ránk, épp csak egy pletykát cáfolt: „Nem kaptunk egymillió forintot az MMK-tól a szemlés speciális vetítésre”. Egyébként a producert, Petrányi Viktóriát faggattuk, első körben a nehézségekről: „Négy éve dolgozunk rajta, és kétszer kezdtük teljesen elölről”. 2005 novemberben kezdték a munkát, 2006 júliusában hagyták félbe a főszereplő Bertók Lajos halála miatt. Akkor 45 percnyi hasznos anyag állt a rendelkezésre. Az új főszereplővel, Lajkó Félixszel 2007-ben három részletben forgattak (tavasszal, nyárron és ősszel) a romániai Deltában. „A karakter megváltozott, a szereplőket Tóth Orsin kívül lecseréltük, csak a helyszín maradt azonos” – mondta még a producer a 360 millió forintnyi költségvetésű filmről, amit 191 millió forinttal támogatott az állam. „A Delta nagyon drága helyszín, minden máson próbáltunk spórolni” – tette még hozzá. A film 110 perc hosszú, ősszel kerül magyar mozikba. Mundruczó előző filmjét, a Johanna című fesztiválokon futtatott operafilmet 2005-ben, a nemzeti filmiroda adatai szerint 2 066-an látták. A rendező egyébként most készíti elő a következő filmjeit: „észt, litván meg egy kisebbségi koprodukciót”.
Fliegauf Benedek: Tejút
„Fordított természetfilm, mintha az emberek lennének a hangyák” – mondta Fliegauf Benedek asszisztense, Simon András, de később a rendezőt is elértük, hogy a Tejútról kérdezzük, ami Milky Way címmel már Arany Pálma-díjat is nyert Locarnóban idén augusztusban. „Februárban kezdik el forgalmazni itthon és Can Togay felkérésére a Berlini Filmfesztiválon is ekkor fogják vetíteni a kinti magyar kultúrházban” – mondta. „Benedek úgy szokta a film műfaját megfogalmazni, hogy ambient-movie, ami nem egy populáris valami, hanem minden érzékszervre egyaránt hat, számomra meg olyan a film, mintha titkokról mesélne” – fejtegette az asszisztense. 2006 végétől 2007 tavaszáig forgott a film Budapest vonzáskörében, többek között a Velencei tónál Nadapon, és egy szászhalombattai panelház tetején. A Tejút a rendező eddigi filmjeihez képest szokatlanul rövid lett, 82 perces, de előzetese nincs. „8 perc hosszúságú, vágás nélküli beállításokból nehéz trailert vágni” – mondta erről a rendezőaszisztens. Hogy a low-budgetes költségvetés mennyi volt, azt nem tudtuk meg Muhi Andrástól, a film producerétől: „Miért nem azt kérdezed, hogy milyen fantasztikus filmnyelvi újítás a Milky Way, miért nem esztétikai kérdésekkel hívsz fel? Én egy komoly producer vagyok, 150 filmet készítettem, úgyhogy ilyenekkel keress majd meg légyszíves” – válaszolta. Az MMK honlapja szerint mindenesetre 47 millió állami támogatást kapott. „Szűk rétegnek szól” – tette még hozzá Fliegauf, akinek 2004-es, Tarr Bélá-s Delaerét, amit bevallása szerint halott barátainak csinált, 12 557-en néztek meg itthon.
Tolnai Szabolcs: Fövenyóra
A harmadik filmjénél tartó, vajdasági származású Tolnai Szabolcs nyáron fejezte be Fövenyóra felvételeit, ami 2006 októberben kezdődött. A forgatás egy évvel elhúzódott. A rendező volt a film szerb koproducere egyben, így a kinti forgatás alatt szervezője is volt a filmnek. 100 millió forintból hozták össze az alkotást (ebből 70 állami), ahogy a rendező-producer fogalmazott, a köszönőlista lesz a leghosszabb. A második világháborúban és a hetvenes években, három országban játszódó mozi a vajdasági Danilo Kis életrajzi műve, aki a régi Jugoszláviában a legnépszerűbb író, Tolnai szerint Nobel-díj várományosa is volt, ezért sem akarta elhülyéskedni. A rendező filmjei nem voltak eddig itthon nézettek, inkább A-kategóriás fesztiválokra koncentráltak. Második munkájáról az Arccal a földnekről ezt írta egy néző a port.hu-n: „Jaj azt hittem, ahogy néztem, hogy ez egy Jancsó film. Legalább olyan zavaros és követhetetlen. Olyan, mintha mindenki bolond lenne benne.” A Fövenyóra előzetese már megtekinthető.
Dettre Gábor: Tabló
„Megállapodtunk a rendezővel, és végül egy kétórás verzió készül el” – mondta Kántor László, a film utolsó producere a Tablóról, amit már tavaly be kellett volna mutatni a szemlén, bár akkor még Romazsaru címen futott az azt megelőző Hangyaboly-cím és megannyi producercsere után, de akkor Kántor és Dettre összekülönböztek, hogy milyen hosszúságban mutassák be, először arra jutottak, hogy a hosszabb változat mozi, a rövidebb tévés lesz, a rendező illetve a producer kívánsága szerint, a mostani állás az, hogy egy darab kétórás változat készült. Ehhez még most készítik a labormunkákat, a forgalmazókkal csak ezután ülnek le tárgyalni. A 250 millió forintos költségvetéssel elkészülő film zenéjét Alexander Balanescu készítette, szerepet kapott még Molnár Piroska, Csuja Imre, Kovács Lajos. Györgyi Anna még vetkőzik is. A minden előkészületet beleértve hét éve készülő film az adatlap szerint „egy jogot végzett roma rendőrről (Mucsi Zoltán) szól, aki egy roma bünöző ellen nyomoz, de persze ennél fontosabb, hogy közben szembesül az előítéletekkel és sztereotípiákkal”.
A cikk a hirdetés után folytatódik h i r d e t é s
Elsőfilmesek:
Alföldi Róbert: Nyugalom
„Kész vagyunk vele, sírtunk, szerettük” – számolt be Alföldi Róbert a filmszemle előtt néhány nappal a Nyugalom című film előkészületeiről még a filmlaborból. A 202 millió forintból készült adaptáció Bartis Attila Nyugalom című regényéből készült. Az MMK először nem adott támogatást a filmre annak lehetséges obszcenitása és a forgatókönyv kiforratlansága miatt, később mégis megítéltek 63 milliót. Valamint „az MTV a Sorstalanság óta most először adott enni pénzt filmre” – mondta Bodzsár István, producer. Hogy ez pontosan mit takar és mennyi pénzt, azt nem tudtuk meg, mert a szerződések titkosak. A valaha ünnepelt színésznő, Rebeka (Udvaros Dorottya) már 15 éve ki sem mozdul a lakásából, ezért fia (Makranczi Zalán) az egyetlen kapcsolata az élettel, aki saját anya-fiú történeteit igyekszik megírni. Ebbe az egymásrautaltságba lép be Gryllus Dorka. A film plakátján látható, hogy Alföldi betartotta korábbi ígéretét, és erős, provokatív marketinggel próbálják megszólítani a nézőket. A film február 21-én indul 12-15 kópiával a filmszemlétől függően.
Gigor Attila: A nyomozó
„Tegnapelőtt érkeztem meg Svédországból, ahol a hangutómunkákat csináljuk, de a fényelést Írországban végeztük” – mondta a koprodukciós munka elsőfilmes rendezője, Gigor Attila, aki a krimit saját sztorijából írta. Az első verziót szombaton nézte meg az elégedett rendező, amiben egy boncmester (Anger Zsolt) készül gyilkosságot elkövetni, hogy édesanyjának életmentő műtétjére megszerezze a pénzt. A 130 millió forintos költségvetésből 91 milliós az állami támogatás. A film ír-svéd-magyar koprodukcióban készült: a Lars von Trier filmjeit is támogató és forgalmazó Film i waste nevű svéd filmalapítvány pénzzel is beszállt, valamint a nemzetközi forgalmazásban is segítenek. A mozikba a tervek szerint csak ősszel kerül.
Till Attila: Pánik
„Vadul a kommersz és az egyediség között lebeg” – állapította meg a Tv2 különböző műsoraiból ismert, elsőfilmes rendező. Éppen Zányi Tamás, hangmérnökkel dolgozott: „a sound designt” csinálták. A 70 millió forintos állami támogatással készülő filmben a Karib-tenger kalózainak egyik maszkosa is besegített. „Ez egy pszichodráma lesz, aminek a középpontjában a pánik áll” – mondta korábban Till Attila a filmjéről, amiben Bánsági Ildikónak a kedvéért kell szörnynek kinéznie, ugyanis a történetbeli fia azt vizionálja sokszor, hogy az anyja egy gonosz szörny, és csak egyetlen módon kaphatja vissza, ha megöli a szörnyet. Ez csak az egyik szál a filmben, Ónodi Eszter például túlzottan félti a gyermekét, Bánsági Ildikó és Egri Márta hatvanéves nőket alakítanak, akiknek vásárlási- és kalandvágyuk csillapíthatatlan, ezért is bukkannak fel a szexshopban vibrátort venni. A filmszemle versenyprogramjában szereplő Pánik végleges előtti verzióját Schell Judittól Bánsági Ildikóig minden színésznek külön vetítette le, mivel „szinte családi életet élek velük, ami nem minden forgatáson bevett”. A szemlés bemutatóra készül el egy kópia.
Lakatos Róbert: Bahrtalo! Jó szerencsét!
Az elsőfilmes Lakatos Róbert az Inforg istállójában készítette el 80 perces filmjét, ami egy 25 perces dokumentumfilmből nőtte ki magát. A dokus stílust megtartva folytatják 2,5 évvel később a történetet: Lali (erdélyi Gábor cigány) és Lóri (erdélyi magyar) nagy terve, hogy átmennek Ausztriába lomtalanítani. Ez a neorealista komédiának nevezhető dokumentum-játékfilmes road movie még Egyiptomba is követi hőseit. A film Muhi András támogatása mellett 40 millió forint állami pénzt kapott a 70 milliós büdzséjébe.
